Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Hild Viktor levéltárosi és történészi tevékenysége / 379. o.

használatát találta Hild Viktor, s az utóbbinál megjegyzi: „A tagosítás alkalmával az összes földbirtokosság által az úgy nevezett gyalog emberek részére minden ház után 60-90 D ölig kiterjedésű szántóföld azon megjegyzéssel osztatott ki az illetőknek, hogy az ilyen minőségű házat a hozzá osztott föld (kis tanya) nélkül eladni nem szabad, és így tehát, miután mind a kettő eggyütt véve egy telekkönyvi testet képezvén, a bizottmány: a jelen birtokrészeket a telekkönyvekben római szám alatt jegyezte be." Folytassuk most Hild Elza — édesapjáról írott - kéziratának megszakadt sorait: „1913-ban rövid időre visszatér első szerelméhez, az újságíráshoz. A szolnoki 48-as párt megindítja a „Független Lap"-ot és a szerkesztésre úgy is mint jónevű újságírót, úgy is mint Kossuthnak és eszméinek meggyőződéses hívét, Hild Viktort kérik fel. Tisza István erőszakos politikája ellen küzd a lap hasábjain a magyar szabadságjogok védelmében tudással, nagy stiláris készséggel, megalkuvást nem ismerő harci kedvvel."

21 Ebben az újságban is találhatók értékes Hild-cikkek, emeljük ki az 1913. október 13. számában megjelent írásából: „... Régi okmányokkal is rendelkezünk, van néhány ante-mohácsiána [Mohács előtti] is. A legrégibbet vármegyénk levéltára őrzi. Róbert Károly 1323. március 8-án kelt szabadalmi levelét, melyben 18 jász családot Keverge főúr hatósága alól kivesz, a király zászlaja alatt katonáskodó jászok sorába áthelyez s megengedi nekik, hogy kapitányaikat szabadon választhassák. Ehhez régiség tekintetében legközelebb állanak a jászkiséri levéltárban őrzött 1391. és 1393. évi kiadványai a budai káptalannak.' A közölt részlet arra mutat, hogy Hild Viktor a Jászkunságra vonatkozó középkori okleveleket is jól ismerte, ezen a területen is járatos volt. Az 1279. június 23-án Budán kelt oklevelet Gyárfás István A jász-kunok története II. kötetében latinul közölte; ezzel a rövid regesztával: „IV. László király esküvel erősített oklevelében a r. catholicus hit megtartására, a kunok megtérítésére s megzabolására magát kötelezi", és a történeti események ismertetésekor is csak tartalmi fordítását adja. Hild a maga szamára a teljes oklevelet újrafordítja.

23 A berényi múzeumban őrzött török levelek magyarra fordíttatását - mint fentebb említettük - Hild Viktor javasolta, aki akkoriban napidíjasként a Jász Múzeum leltározását végezte. Banner János régész professzor, aki fiatal gimnáziumi tanárként 1912-től a berényi múzeumban is tevékenykedett, azt írja róla: „Komoly munkát Hild Viktor végzett itt, a máig is meglévő mintaszerű leltári és egyéb feljegyzései mutatják, hogy nemcsak érzéke volt és értett a múzeumi munkához, de nagy szeretettel is végzete." Múzeumi munkája közben az akkor még ott őrzött török oklevelek között négy magyar nyelvűt is talált, s azokat gondosan lemásolta magának. Hasszán egri pasa a jász-b erényi és árokszállási bírákhoz írt leveléről készült másolatát be is 21 Mint a 2. jegyzet. 22

Független Lap 1913. október 19. 5. 23 Lásd: 11. jegyzet. 24 BANNER János: A Lehelkürt szolgálatában. Szolnok, 1966. 4. 389