Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: A Jászság adózása a XVI. században / 9. o.

láthatjuk a telkes jobbágyok, a zsellérek és az elhagyott házak és telkek számát, a cenzus, az akó és a dika összegét, a tegzespénzt, valamint az egri tiszteknek teljesítendő adókat és szolgáltatásokat. A fentieken kívül azt is közli, hogy 1567 óta (feltehetőleg az akkori urbárium következményeként) a szolgálat megváltásáért évi 199 forintot adnak. Ennek az összeírásnak egyes részleteit több későbbi urbáriumba is bemásolták. A XVI. század utolsó liárom évtizedéből is több urbárium, illetve azok alapján készült számadás maradt ránk. Az 1576. évi urbárium az első ránézésre azonosnak látszik az 1587. évivel, de az egyes községek adózásában olyan kisebb eltérések találhatók, amelyek másolási hibákból nem következhetnek. Az 1577— 79-es összeírás különösen jelentős, mert ez az egyetlen olyan XVI. századi magyar forrás, amely néhány jász település lakóit név szerint is tartalmazza s ezzel lehetővé teszi a magyar és török források névanyagának összevetését. Az innen hiányzó néhány község adóira vonatkozó adatot pótolja egy másik összesítő jellegű forrás ezekből az évekből. Az 1587. évi urbárium az utolsó olyan XVI. századi forrás, amelyben a jászoktól várható adó felosztását rögzítették. Ezt követően csak a meglehetősen hiá27 nyos befizetésekről maradtak fenn források. Az összeírások elemzése Az eddigi közlések és elemzések az urbáriumok és adóösszeírások értelmezése során figyelmüket leginkább az adott időpontban fizetendő adók mennyiségére, az esetleges fizetési elmaradásra fordították, s ezzel lényeges megfigyeléseket tettek a Jászság XVI. századi történetével kapcsolatban. 24

Az urbáriumot GYÁRFÁS I. 1885. IV. 129-133. oldalakon ismerteti. Lelőhelye: Ráday Levéltár, Jerncy gyűjtemény 24. k. A telkesjobbágyokra és zsellérekre vonatkozó adatokat az OL U et C Fasc. 107. No. 7. és a Fasc. 145. No. 17. (ez utóbbit közli MAKSAY F. 1959. 729-730.) alatti urbáriumokba is bemásolták. 25 Az 1576. évi urbárium leló'helye: Heves Megyei Levéltár (Továbbiakban: HML) XII-3. Liber 15. 103-143. 1687. évi másolata uo. a 31. sz. könyvben. Az 1587. évi urbáriumot az egri székesegyház Szent János könyvéből 1700-ban készült másolatban Jászberény város levéltára őrzi. (SZML Jászberény iratai. 418. 1. cs. 10. sz.) Innen közli és megegyezőnek találja a Liber Sancti Johannis díszes példányával BOTKA J. 1988. 236-239. GYÁRFÁS I. az urbárium összevont adatait a IV. kötet 144-145. oldalain ismertette. A névsoros összeírás a HML XII. 3/a—11. Liber 11-ben, az adóösszegzés pedig az OL U et C Fasc. 31. No. 101. alatt található. A két forrást összevetette, egymásra vonatkozásukat megállapította és mindkettőt közölte BOTKA J. 1988. 219-235. Már SUGÁR I. megállapította, hogy a többszöri másolás következtében a nevekben számos másolási, olvasási hiba található. SUGÁR István: Az egri vár püspöki falvainak urbariaíis összeírása 1577 —1579-bó'l. Archívum 11. Eger, 1983. 106. 27

OLE 554. Fol. Lat. 1180. 18. csomó 1588-89-ből.; HML XII-3/a/29. Liber 30. 1594-95-ből. Ez utóbbit feldolgozta SUGÁR I. 1975. és 1977.; Az eredetiből közli BOTKA J. 1988. 246249. 28

Legutóbb BOTKA J. 1988. munkájában (182-184, 232-233.) az 1577-79. évi urbárium alapján foglalta össze ajászok korabeli adózását. 14