Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: A Jászság adózása a XVI. században / 9. o.

Mostani elemzésemnek az a célja, hogy az eddigi megfigyeléseket részletgazdagabbá, árnyaltabbá tegye és néhány általam feltárt forrás segítségével esetenként módosítsa a XVI. század második felére vonatkozó ismereteinket. Dolgozatomban valószínűsítettem, hogy a közrendű kunok és a jászok a XVI. század elején (feltehetőleg már egy évszázaddal korábban is) pénzjáradékkal (censussal) és terményrésszel (akóval) tartoztak szolgálni a királyi udvar eltartására. Ezen adók mennyiségét nem ismerjük, az egyetlen ránk maradt XV. század végi forrásból nem tudjuk rekonstruálni. (Lásd: 8. sz. jegyzet.) Gyárfás István feldolgozásából tudjuk, hogy a király az 1540-es években Balassa Imrének, majd az ő halála után öccsének Balassa Jánosnak és Imre gyermekeinek adományozta jászsági jövedelmeit. Ezeknek a jövedelmeknek egy részét az a 400 ft jelentette, amelyet Heves megye rovásadói között jegyeztek fel. (Községenkénti részletezés az 1. sz. táblázatban.) Ezt 1. táblázat A Jászság települései az 1541. évi dikális összeírásban forint bírák és szegény puszta ház esküdtek (pauper) (deserta) Jászberény 166 8 100 150 Ágó 10 1 7 Alsószentgyörgy 13 2 13 10 Apáti 24 3 20 15 Árokszállás 37 3 19 10 Boldogháza 17 2 6 5 Borsóhalma 5 — 4 Dósa 13 2 6 — Felső szentgyörgy Fényszaru 15 2 8 5 Jákóhalma 10 2 10 Kisér 41 3 — 5 Ladány 23 2 12 13 Mihály telek 3 7 Négy szállás 18 3 9 6 Rasang 5 1 — — Összesen: 400 34 192 247 OL Filmtár 1679. doboz. A településnevek eredeti sorrendje és írásmódja a következő: I. járás: Berryn, Bodoghaza, NegVzalTas, DósazaUas, Ago, Fenzarw, Arokzally'as, majd Heves megyei községek következnek. A II. járásban csak Heves megyei falvak vannak. A harmadik járásban ismét Heves megyei falvak között egymás után Kesyr, Ladán, Mihal theleke, Borsohalma, Apathy, Rasangh, Jakohalma, Zethgergh, 15