Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Az Ujszászi család a XV-XVI. században / 9. o.

„ Vésze Nagy Gergely, Kis Kampó hadnagya, Jó Gergely vajda, és az Miklós vajda, Ujszászi Sándor, jó Prini hadnagya, Az kis Tomori, vésze Zoltán Józsa." 2 ^ Tinódi szerint tehát a hősi halált halt Ujszászi Sándor valamelyik Perényinek volt a hadnagya. A törökök 1552. augusztus 22-től szeptember 4-ig ostromolták Szolnokot, és végül bevették ezt a várat is, amely Újszászhoz a legközelebb feküdt. A család egyik katonatiszt tagjának halála a honvédő háborúban s Szolnok várá­nak eleste, a személyes és országos tragédia elszánttá tette az Ujszászi család két férfi tagját: az Ujszászon 1546-ban még a ráják sorában a törökök által összeírt Ujszászi László és Lőrinc 1559-re „az egri várba szökött". Vagyis nem volt képes vállalni tovább a hódoltsági magyarok sorsát, és inkább a hódító elleni harcot választotta, a Királyi Magyarországra távozott. Feltételezzük, hogy az Ujszászi családnak ez a két tagja Szolnok 1552. évi ostromakor menekült el szülőföldjéről, hagyta el a családi fészket, hogy kivegye részét a haza védelméből. 24 Ujszászi Lőrinc kiváló katona lehetett, ha 1570-re az egri várnagyok sorába volt képes emelkedni, miközben magyar részről to­vábbra is Újszász birtokosa maradt. Ujszászi Lőrinc 1583-1587 között már Pest me­gye négy szolgabírájának egyike, s egyben a megye alispánja is. 25 A család kettészakadása a hódoltság idején Budának 1541. évi török kézre jutása után Újszász 1546-ra bekerült a török hó­doltságba, ebben az évben a budai szandzsák első összeírásában már szerepel. Ujszászon 1546-ban az Ujszászi birtokos család tagjai két háztartásban, két ágra oszthatóan vannak jelen. A két família családfői valószínűleg első unokatestvéri vi­szonyban vannak egymással. Az egyik ág családfője Ujszászi László, nős 1546-ban, testvére Lőrinc nőtlen. Mindketten 1552 körül az egri várba szöktek. Feltételezzük, hogy az 1552. július 27-én Temesvárnál elesett Ujszászi Sándor hadnagy ezekkel állt szorosabb rokonságban, s fiatalabb testvéreinek (?) a végvári szolgálatba állását talán a török elleni családi bosszú is motiválta. A másik ágat képviseli 1546-ban Ujszászi Bertalan; nős, 1559-re van 150 juha, 1562-re 140 juha. Ennek testvére Benedek, 1546-ban nőtlen, 1559-re megnősül, má­sik testvére János, 1546-ban nőtlen, 1559-re elhunyt. Az 1562. évi szandzsák-összeírás­ban Benedek fiaként tűnik fel György, aki ekkor léphetett a ,,tizenéves" korba, mert 1559-ben még nem írták össze. A család harmadik háztartása 1562-ben tűnik fel Ujszászon, családfő Ujszászi Já­nos, a fia Mátyás, az anya feltehetően a Gombai családból való. 26 23 TINÓDI Sebestyén: Krónika. Bp. 1984. 191. 24 KÁLDY-NAGY Gy. 1977. 88. 25 PML VPGL, Urbarialia (1570) 1578-1614. A. fol. 32-33.; BÁRTFAI SZABÓ L. 1938. 1704, 1706, 1708, 1716. reg. és 463. oldal. 26 dr. Gyula KÁLDY: Kanuni devri Budin tahrir defteri. (1546-1562.) Ankara, 1971. 197. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom