Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Az Ujszászi család a XV-XVI. században / 9. o.
A család magyar királyságbeli és hódoltsági ága között nem szakadt meg a kapcsolat az elválasztó államhatár ellenére sem. Például Pozsonyban 1557. július 12-én királyi emberek sorában találjuk Ujszászi Bertalant és Lőrincet, amikor Zyraky Balázst Nádasdy Tamás parancsára és adományából beiktatják — nem a helyszínen! - Tápióbicske birtokába. 27 Vagyis ennél a fontos jogi aktusnál egymás mellett szerepel az egri vitéz és a török rája. A leleszi konvent előtt, tehát a királyi Magyarországon 1567. február 23-án Kemecsey Anna (özvegy Kántor Gáspárné) most Kunhegyesi Andorkó János felesége a maga és fia, Kántor Gáspár nevében is, belátva, hogy távol lakása miatt néhai férje birtokait, Albertiben lévő birtokrészt és Tete (Thete) pusztát, mindkettőt Pest megyében, gondozni és megvédeni nem tudja, éppen ezért azok kezelését első férje rokonára, Ujszászi Mihályra bízza, kikötve azonban, hogy a megbízás bármikor visszavonható. Érdekes momentum, hogy az Üjszászon helyben lakó Mihály, még a távolabbi rokonság hódoltságbeli birtokjogainak védelmére és a birtok gazdálkodásának irányítására is vállalkozott. 28 Ujszászi Lőrinc, aki 1570-ben egri várnagy, majd Pest megye szolgabírája és egyben alispánja az 1580-as években, nyilván megfelelő kapcsolattal rendelkezett ahhoz, hogy ujszászi birtokán a gazdálkodást felügyeltesse és annak jövedelmét beszedesse. Újszász lakott volt a tizenötéves háború (1593—1606) kitöréséig, annak során néptelenedett el, vált pusztává. 29 Újranépesülése az 1620-as években következett be, 1629-1630-ban a települést a timár-birtokok sorában találjuk. 30 Az Ujszászi család még Üjszászon lakó tagjait is ez a háború söpri el ősi hajlékából. Ezután Ujszászi nevű földbirtokos már nem lakik ott. Nógrád megyében tűnik fel 1598-ban Ujszászy János, aki ekkor a daróczi előnevet viseli, valószínűleg a losonci járásban lakik, Nagydarócon birtokos. 3 . 1 Ujszászi (Viszászy) Benedek és gyermekei (Olaszliszka, Szatmár vármegye) II. Ferdinándtól 1630. május 14-én kaptak címeres nemeslevelet, melyet Zemplén megyében is kihirdettek. Később szerepelnek még Ujszászi (Viszászy) István és társai mátészalkai lakosok. Ujszászi Mihály Répceszemerén (Sopron megye) lakik, 1636-ban táblabíró. 32 Ujszászi Dorottya, György leánya 1643. február 26-án Füleken vallott prokurátort Pest megye hatósága előtt. Az ő és húga ágán, leányágon folytatódik a család. 33 27 BÁRTJ-'AI SZABÓ L. 1938. 1602. reg. 28 Uo. 1659. reg. 79 KALDY-NAGY Gyula: A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Bp. 1985. 668-669. 30 VELICS Antal-KAMMERER Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. I—II. Bp. 1890. I. 450. 31 NAGY Iván: Magyarország családai. Pest, 1865. XI. 395.; BOROVSZKY Samu: Nógrád vármegye. Bp. é.n. 86. 32 BILKEI GORZÓ Béla: Szatmár vármegye nemes családjai. Nagykároly, 1910. 136.; KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok. X. Bp. 1931. 448. 33 BOROSY András: Pest-Pilis-Solt varmegye közgyűlési jegyzökönyveinek regesztái 1638-1711. Bp. 1983. I. 187. reg.; PML Processus terminati 1816. No. 12. 5. melléklet. 17
