Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.
foganatosítását. 6 A törvényhatóságok azonban a későbbiek során a jászkun követeléseket nem támogatták. Mind Jász-Nagykun-Szolnok, mind pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében a jász, illetve a kun érdekeket elnyomták, a megyei tisztségekből a jászkunokat fokozatosan kiszorították. A redempcionális összeg megtérítése iránti igény, amely a Jászkunságban továbbélt, a kapitalista viszonyok megszilárdulásával egyre inkább ellentmondásossá vált. Az 1745-ös redempció örökváltságként való elismertetése jogos követelése volt a jászkunoknak, de a feudális és a polgári törvények összekapcsolása mozgalmuk konzervatív vonásait bizonyítja. A redempcionális mozgalom első, kiegyezés utáni hullámában a jászkun érdekközösség öncélú hangoztatásának viszonylag csekély a jelentősége. Később azonban a mozgalom legfontosabb céljává a társadalmi ellentétek elfedése, a szegényebb néprétegek figyelmének a múlt felé fordítása és a jászkun öntudat mesterséges felfokozása vált, amely egyoldalúan reakciós tendenciának ítélhető. A Jászkun Kerület felosztása Jászberény számára óriási sérelmet jelentett. A kerületi székhelyi rang elvesztése a városi bevételek, a regálé jövedelmek várható csökkenését helyezte kilátásba. Az erkölcsi veszteség is nagyon súlyos volt, hiszen a megyerendezés a múlt iránti illúziókból táplálkozó jász öntudat megcsorbítását jelentette. Némi vigaszt nyújtott azonban a jászberényi királyi törvényszék meghagyása ,az új megye keretén belül. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1876 és 1885 közt két királyi törvényszék működött, a jászberényi és a karcagi. Szolnok törvényszékét, mint feleslegest, 1875-ben átmenetileg megszüntették, noha a város az új megye székhelye lett. Ezzel a lépéssel a kormány valószínűleg a jászkunok ellenállását akarta mérsékelni, mely a Kerület megszüntetése miatt úgyis jelentős volt. Később, az 1880-as években azonban a kisebb ügyforgalmú és kedvezőtlen területi elhelyezkedésű törvényszékeket országszerte felszámolták, a jászberényit és a karcagit is megszüntették. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egyetlen törvényszékét Szolnokon állították fel. 37 A közigazgatási átszervezések hatására a jászkun lakosság körében általában az ellenzék, a volt külső-szolnoki részeken viszont a kormánypárt befolyása erősödött meg. 1877-ben Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 7 országgyűlési választókerületet alakítottak ki, a jászberényi, jászjákóhalmi, szolnoki, kunszentmártoni, törökszentmiklósi, mezőtúri és a karcagi választókerületet. 3 Csak a jászberényi és a karcagi választókerület szavazói számítottak igazán jászoknak, illetve kunoknak, 4 kerülethez mind jászkun, mind pedig külső-szolnoki, a törökszentmiklósi választókerülethez pedig csak Külső-Szolnok megyei lakosság tartozott. Egyedül Jászberény város alkotott önállóan egy választókerületet. A többi kerület — a szolnoki is — több település lakosságát fogta össze. A közigazgatási átszervezés, illetve az állami adópolitika okozta sérelmek legERDÉSZ Sándor: A redempcionális per és utóhullámai. In: Jász Múzeum jubileumi évkönyve 1874-1974. Jászberény, 1977. 72. 37 1885. évi 3. törvénycikk. 2. paragrafus. 38 1887. évi 10. törvénycikk. 1. paragrafus. 39 Uo. 97
