Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.

házat rendszeresen látogató, botrányos életű segédlelkész eltávolítását követelték. Bár a Deák-pártiak támadása Csernátony győzelmét nem tudta megakadályozni, ő alig egy hónappal a választások után mégis leköszönt a jászberényi képviselőségről és a budapest-ferencvárosi kerület mandátumát foglalta el. Csernátony a várostól levélben búcsúzott le, a jászberényi képviselőtestület pedig a város díszpolgárává választotta.

26 Az 1875 őszén rendezett pótválasztáson Jászberény mandátumát Babies János szabadelvű párti jelölt, egri kanonok szerezte meg, aki a város politikai életében hároméves képviselősége alatt csupán jelentéktelen szerepet játszott. Bár a dualizmus idején működő parlamenti pártok nem léptek fel határozott, egymástól élesen elkülönülő gazdaságpolitikai koncepciókkal, a balközép és a Deákpárt jászberényi híveinek nézetei a gazdasági és társadalmi kérdésekben meglehetősen különböztek. A közjogi problémák, amelyek körül a képviselőház leghevesebb vitái zajlottak, a jászberényi parasztpolgárságot alig érdekelték. A Habsburg-ház jogainak csökkentését, a kiegyezés tartalmi megváltoztatásának igényét a balközép helyi vezetői nem is hangsúlyozták különösképpen. Az 1868-tól 1875-ig megjelenő „Jász-Kunság" című helyi lap a balközép támogatását élvezte. A Jász-Kunság és a rövid életű Deákpárti lap, a Jászkun Figyelő is nagy figyelmet tanúsított a gazdasági és társadalmi kérdések iránt. A két lap közti véleménykülönbség a balközép és a Deák-pártba tömörülő rétegek elképzeléseit jól tükrözi. A Jász-Kunság kötélgyár, téglagyár, Jászberényt és a Tiszát összekötő lóvasút építését sürgeti. A Deák-párti Jászkun Figyelőben meghirdetett program ezzel szemben határozottan konzervatív. Tiltakozik a lap az ellen, hogy a regálé jövedelmeket és a puszták bérleti díját a községi közigazgatás költségeinek fedezésére használják fel. Támadja a balközéppártiak által felvetett iparosítási és vasútépítési terveket, mely beruházások a lap szerint nem lehetnek jövedelmezőek. A balközép híveinek haladóbb elképzelései ellenére Jászberény egész lakossága körében, a szegényebb néprétegek közt is, erősen élt a kiváltságos múlt iránti tisztelet. Illúzió az iránt, hogy a jászkunok egykori jogait és az uralkodóháznak tett szolgálatait az állam méltányolni fogja. A jászkunok s köztük a jászberényiek legfőbb sérelme a neoabszolutizmus által létrehozott és az 1868. évi 25. te. értelmében továbbra is fenntartott polgári adórendszer volt. A földadót a kataszteri tiszta jövedelem 16 százalékában, a föld-tehermentesítési járulékot pedig 8,5 százalékos arányban állapították meg. A Jászkun Kerület községei és városai 1848 után fokozatosan eladósodtak. Ezért a költségvetési deficit kiegyenlítésére pótadót vetettek ki. A pótadóval együtt a parasztságot sújtó terhek olykor a tiszta jövedelem 60 százalékát is elérték.

29 A kiegyezés után az önkormányzati és a politikai szabadságjogok visszaálb'tását "Uo. 2090/1875. 26 SZML Jászberény város képviselőtestületi közgyűlésének jegyzőkönyve. 1875/61. 27 SZML Jászberényi Redemptus Közbirtokosság ir. 1876. nov. 1 7-i ülés jegyzökönyve. 28

Jász-Kun Figyelő 1872. okt. 13.; nov. 24. 29

KISS J. 1968.40. 94