Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.
teret hódított. 1868 tavaszán Kossuth Lajost a jászberényi képviselőtestület a város díszpolgárává választotta. Ugyancsak még 1868-ban megalakult a jászberényi honvédegylet, a forradalom és a szabadságharc emlékére pedig a főtéren díszes szobrot emeltek. 19 Az 1868 és 1875 közt megjelenő Jász-Kunság című jászberényi hetilap ugyancsak a balközép érdekeit képviselte. A választásokon 1865 és 1875 közt a balközép mindig nagy fölénnyel győzött. 1865-ben Sipos Orbánnak nem is volt ellenjelöltje. 1869-ben pedig a Deák-párti Mizsei István mindössze 10 szavazatot kapott. 1872-ben a kormánypártot már jóval többen támogatták, mint korábban. 1872. június 9-én, néhány nappal a választások előtt tömegverekedés tört ki a vörös tollakat feltűző baloldal (balközép) és a fehér tollas jobboldaliak (Deák-párt) között. A balközéppártiak a felvonuló Deák-pártiakat megtámadták és kiszorították őket a főtérről. A verekedők szétoszlatására a rendőrség nem bizonyult elegendőnek, ezért a laktanyából a honvédlovasságot és a gyalogságot is kivezényelték. Tíz tüntető súlyosan megsérült, a verekedés kezdeményezőit pedig bíróság elé állították/ 1 Az 1872. június 23-án megtartott választásokon, akárcsak a tüntetők közti összecsapás alkalmával is, a balközép hívei bizonyultak erősebbnek, s így Jászberény országgyűlési képviselője újból Sipos Orbán lett. 22 Három évvel később azonban Sipost a Jászkun Kerület alkapitányává választották, és ezért képviselői mandátumától meg kellett válnia. 1875-ben a jászberényi választókerület balközéppárti képviselőjelöltje az erdélyi származású Csernátony Lajos, aki 1872-től három éven át a Kiskunságban lévő fülöpszállási választókerület mandátumát töltötte be. Gsefnátofiy Tisza Kálmán pártjának mérsékeltebb vezetői közé tartozott. 1873. július 23-24—25-én az Ellenőr című fővárosi lapban megjelentetett cikkeivel a balközép és a Deák-párt fúzióját készítette elő. A református vallású, országos hírnevű politikus jelölése a város konzervatív elemeinek, a nagygazdáknak és a katolikus egyház papjainak ellenállását váltotta ki. Szedlák Károly helyi segédlelkész nyilvánosan izgatott Csernátony Lajos ellen. A rendőrkapitányi jelentés szerint a miséről jövő embereket a harangozóval rendszeresen magához hívatta, borral és pálinkával itatta, miközben a képviselőjelölt ellen lázította őket. Csernátonyt istentagadó, a katolikus vallást elnyomó személynek nevezte. Továbbá az alacsony műveltségű embereket azzal fenyegette, hogy a hétszentség elmúlik, ha Jászberénynek református képviselője lesz. Megígérte nekik, ha papot választanak meg Csernátony helyett, akkor az egyház a nép között 20 ezer forintot oszt szét. A segédlelkész izgatása természetesen a balközép híveinek reakcióját is kiváltotta. Éjjelenként a házak falára feliratokat mázoltak, melyek a helyi nyilvános18 Jász-Kunság 1868. ápr. 26. 19 KISSJ. 1968. 71. 20 SZML Jászberény város. Országgyűlési jelentések, javaslatok. 1848-1872. 21 Jász-Kun Figyelő 1872. jún. 16.; Jász-Kunság 1872. jún. 16. 22 Jász-Kun Figyelő 1872. jún. 30. 23 SZINNYEI J. 1908. XII. 1164. ZH SZML Jászberény varos közig. ir. 2089/1875. 93
