Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karcag város erdőgazdálkodása a XVIII. század közepétől napjainkig / 51. o.

Jegyzőkönyvi bejegyzés a „fűz erdőnek csinálása és ültetésé"-ről (SZML Karcag város tanácsülési jegyzőkönyve, 1763. 11.) műveléssel) szolgálhatták, a XIX. század második felétől a redemptusok egyre többször az erdők faállományából, sőt az irtás során felszabaduló szántókból, rétekből, legelőkből szerettek volna részesedni. Karcagon különös módon egybeesett a közbirtokossági és a városi tulajdon szétválásának folyamata az 1879. évi erdőtörvény bevezetésének kezdeteivel. II. Amikor 1880-83-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is kezdték kiépíteni az (elsőfokú) erdészeti közigazgatást, Karcagról a kataszteri nyilvántartások, illetve a bekért jelentések szerint az erdők összeírási lapjára a Zádor-erdöt vették fel. „Tekintettel azon körülményre - írta a kataszteri ív szerinti tulajdonos, a Karcagi Közbirtokosság elnöke —, hogy az egész erdő tisztán csak szépészeti és közegészségügyi szempontból lett telepítve, s növekedése oly silány, hogy daczára 18-20 éves korának, alig található ittott egy rúdfa, rendszeres kihasználás eddig egyáltalán nem eszközöltetett, a jövőre nézve a kihasználás csakis a kiszáradt és elnyomott egyedek kiszedéséből fog állani."

9 (Az egykori fűz-nyár-, illetve tölgyerdőt az 1860-as években — éppen a megváltozott termőhelyi viszonyok miatt - akáccal kísérelték meg felújítani.) Az 1879. évi XXXI. te. (erdőtörvény) 17. §-a alapján a jogi személyek tulajdo9 , . , Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jasz-Nagykun-Szolnok varmegye Közigazgatási Bizottság (Továbbiakban: J.-Nk.-Sz. vm. Közig. Biz.) iratai. Erdészeti Albizottság. 1886-1891. 5/887. K.B. 53