Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karcag város erdőgazdálkodása a XVIII. század közepétől napjainkig / 51. o.

nában álló erdőkre úgynevezett üzemterveket kellett készíteni. Ez az erdők állapotának leírásán kívül az elkövetkező (5/-10/-20) év elvégezhető erdészeti tevékenységét is tartalmazta, azaz, az állam fokozottan igyekezett az erdők kezelésébe (főleg fenntartásába) beleszólni. A törvény alapján Karcag egyetlen erdeje, a Zádor-erdő is üzemtervezési kötelezettség alá esett. Igenám, de a munkák közben — mert az ország több millió hektár erdejének felméréséhez nem volt elég szakember — az erdő itt is fogyott. Az 1880-81. évi összeíráskor még 50,00 kh-t (28,78 ha),

10 az 1883. évi erdőtörzskönyvben 58,48 kh-t (33,65 ha),

11 az 1884. évi erdőterület-kimutatásban 34,55 kh-t (19,88 ha)

12 írtak le, és 1887-ben a ténylegesen felvett terület 32,25 kh-at (18,56 ha)

13 tett ki. Sőt az 1887 szeptemberében kelt erdőfelügyelői véleményben (amelyet az elkészült üzemtervhez csatoltak) már ez állt: „...az erdőterület között kitüntetett rétek közül az 1., 2., 3., 4. és 5. vágásterületek között és mellett lévők az illető vágásterületekkel együtt múlhatatlanul beerdősítendők, annál is inkább, mivel csakis ezen rétterületek beerdősítésével áll elő az üzemterv alapjául felvett 32 kat. hold 400 Q öl erdőterület."

14 Meg kell jegyeznünk még, hogy sem a városnak, sem pedig a megyei szakigazgatási szerveknek megfelelően képzett erdőtisztje nem volt, így az üzemterv szerinti kezelés nehézségekbe ütközött. Ennek áthidalására 1887-ben az érdekelt, általában kisebb erdőbirtokkal rendelkező megyei települések (közbirtokosságok) a szakszerű kezelés elvégzésére kötöttek a gödöllői erdőhivatallal szerződést.

15 Mindezek után az országos főerdőmester 5235/1888. FM szám alatt jóváhagyta „Karczag r.t. városnak erdejére vonatkozó rendszeres gazdasági üzemtervét." A jóváhagyási záradékban megismételte a - korábban már idézett erdőfelügyelői — kötelezvényt a tisztások beerdősítésére, sőt kimondta: „A 10. számú vágásterület legkésőbb 1 (egy) év alatt teljes zárlatra kiegészítendő, illetve teljesen beerdősítendő, a vágásterületeken esetleg kivesző tuskók helyei és egyéb netalán mutatkozó hézagok pedig mindenkor késedelem nélkül kipótlandók."

16 Ezzel az üzemtervvel vette kezdetét a város rendszeres erdőgazdálkodása, a Zádor-erdő immár az országos nyilvántartásban, az államilag ellenőrzött jóváhagyott, sőt szakszerűen kezelt erdők közé került. Elméletileg, az erdészeti személyzet, az erdészeti 10

Uo. 1880, 1881, 1885. 1481/880. Kimutatás az erdőkről. TJo. 26/885. J.-Nk.-Sz. vm. területén fekvő erdők nyilvántartásának törzskönyve (1883). 12

Uo. (1884). 13

Uo. 1886-1891. 40/1891. Kimutatás az 1887-ben állami kezelésbe adott erdőkről. Magyar Országos Levéltár (Továbbiakban: OL) K-184. 14.014/1932/2. Karcag város erdőtörzskönyvi iratai. 586/1887. Erdőfelügyelői vélemény. 15

SZML J.-Nk.-Sz. vm. Közig. Biz. Erdészeti Albiz. 1886-1891. 1-83. iratok, különösen a 40/1891. sz. kimutatás utalásai. Megjegyzendő, hogy a hasonló, szakemberhiánnyal, a megfelelő kezelés ellátásának lehetőségével nem rendelkező erdőbirtokosok részére országosan csak az 1898. évi XIX. te. tette lehetővé az állami kezelésbe adást. Az állami kezelés a munkák szakirányítását - tehát nem elvégzését! jelentette, természetesen megkívánva az illető erdőbirtokos megfelelő anyagi hozzájárulását. 16

OL K-184. 14.014 /1932/2. Karcag város törzskönyvi adatai. (1888/4975/4/A.) 5235/1888. Karcag ü. t. (3.) 54