Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Ötvös László: Csokonai nyomában a Tisza-vidéken és a Nagykunságban / 309. o.

Úrnak, így értse meg; egy szegény vers-varró. S mikor ez írásra feljött volt - az Hava, Akkor huszonnyokzra telt karácson hava. Tök vagy túrós étek, zsír vagy valami Háj Csokonai Vitéz - néven vala - Mihály, s. k. Lé tart szolgát nem hús. Saphó mértékére. A Legátusnak poharába töltsön A ki jó kedvet akar adni költsön, Egybe jó Pap lesz, hegyi bort ha kóstol, Minden Apostol. Varró János (1752—1804) karcagi jegyző unokája, Varró Sándor a vers közlésekor - bizonyára a kézirathoz hűen — az aláírást magába foglaló, sot elrejtő mondást helyes értelmezéssel nyomtatta: L é tart szol gát nem h u s. (Lé-gát-us) Csokonai verséről ezt olvassuk a közleményben: ,fla szeretettel vagyunk poros levelekhez, sőt egy lópatkóhoz, mely a régi apák idejéből valók; nem arany volna-e minden szó azon dalból, mely őseink szívének örömet szerzett? így ír nagyérdemű Erdély ink népköltészetünkről szóló értekezésében. S e néhány sort tárgyunkhoz képest következőleg alakítjuk át: Ha szeretettel vagyunk poros levelekhez, sőt egy lópatkóhoz, mely a régi apák idejéből valók: nem arany volna-e minden sor azon dalból, melyet egy kitűnő költőnk írt? - Nem akarom az olvasókat abban az édes reményben ringatni, hogy ezen költemény egy hervadhatatlan levél költészet-irodalmunk fáján. Ez csak egy kis elmefuttatás..., amellyel azonban örömet szerez a húszéves Csokonai minden olvasójának". Nem kétséges, a legendás hírű költő, a lé-gá-tus Csokonai. Nézzük csak meg, hogyan jutott idáig. Debrecenben született 1773. november 17-én. Édesapja Csokonai József chirurgus, vagyis sebész és fogorvos. Maga is írogató ember, naplójába összegyűjtötte a hatásos recepteket, és összeállította Debrecen város krónikáját. Csokonai édesanyja, Diószegi Sára, az egyik városatya művelt leánya, aki előszeretettel vezette be fiát poétái munkájába. Csokonai 1780-tól a Debreceni Református Kollégium diákja. Tízéves, amikor Háló Kovács József tanár felismeri költői tehetségét az iskolai feladatként írt verse alapján. 1791 és 1792 között a Békaegér-harc című nagyobb versét írja meg. Ekkor kezd levelezni Kazinczy Ferenccel, a következő évben, 1793ban megjelenik a Broughton Religiói Lexikon ára című verse nyomtatásban, a Magyar Hírmondóban. 1794 januárjától a poétái gimnázium első osztályának tanítója lett. A csodagyerekként induló, immáron csillagként számontartott ifjú emberről, életének erről az időszakáról ezt írja egyik méltatója: huszonegy éves volt a költő. Már megjelentek első versei, a Magyar Hírmondó hírül adja sajtóra szánt Elegyes Munkáit (Mozgósítva van azokban Tasszótól Popéig, és Kleistig a barokk és Rokokó költészet apraja-nagyja), Kármán munkatársnak invitálja az Urániához, Kazinczy kiadóul ajánlkozik, Dugonics szívesen fogadja, levelezik Pálóczi Horváth Ádámmal, aki 9 , , Vers-varro értelme: vers-szerzo VARRÓ Sándor: Csokonainak egy ismeretlen költeménye. Vasárnapi Újság 1865. október 8. 515-516. (Továbbiakban: VARRÓ S. 1865.) 311