Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
ADATTÁR - Ágoston Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása I. / 221. o.
penyt és bundát (kapanicse) varrva lakóhelyükön a betevő falatért egy-két köpenyt eladnának és elköltenék, semmi nem szedetik. Ha lóteherrel és szekéren kívülről érkezne és megvásárolnák, a vevőtől értékvám (gümrük) szedendő. 48. A város lakosaitól, ha a Tisza folyón marhájuk kelne át, átkelési illetéken kívül semmi nem szedetik. Ha eladó lenne, miként másoktól, tőlük is értékvám szedetik. 49. A túlpartról az innenső partra átkelő marhák után, amennyiben azok nem eladóak, a fent említettek szerint csak átkelési illeték szedessék. 50. Ha a város lakosai saját ügyeik miatt kelnek át, négy gyalogostól egy akcse szedessék. Más ne szedessék. 51. A városi lakosok élelmiszerekből bármit is vinnének haza tőlük értékvám nem szedetik. Csak átkelési illeték szedendő. 52. A vízen hajóval érkező gabona és élelmiszerfélék után, amely mérhető és eladható lenne (sic), 100 akcsényi érték után 2-2 akcse szedendő. 22 53. Ha a vásárra új eladó szekér jönne, minden kerék után egy-egy pénz szedendő. 54. Az iszlám területéről érkező kereskedőktől értékvám nem szedetik. Mivel tőlük csak vámot (bádzs) szoktak szedni ismét így szedessék. 55. A Nemese felől, Erdélyből és némely magyar vilajetből érkező kereskedők törvénye a következő: Az első osztályú skarlát posztó rőfje (zira) 2 ^ után 12 akcse szedetik. 56. A gránát szövet rőfje után ugyanígy szedetik. 57. A skarlátnak felét érő posztó rőfje után 5 akcse szedessék. 58. A bergamai (borgomán) posztó végje (pasztáv) 24 után 25-25 akcse, a dimi posztó végje után is 25 akcse, a németül deszpolumnak ismert posztó bálája (bála) — ami fél lóteherrel (denk) egyenlő 25 — után 500 akcse szedetik. 59. Az ugyancsak németül ujszínnek mondott posztó bálája után is 500 akcse szedetik. 60. A portakalnak hívott posztó bálája után pedig 250 akcse szedendő. 61. Az említett nyelven borbergarnak (sic) mondott posztó bálája után is 250 akcse szedessék. 62. A londurának mondott posztó bálája után 50 akcse szedetik. 26 22 ,.-, . Valójában itt tagadó alaknak kellene állnia: ti. a le nem mérhető aruk után érték alapján szedtek vámot. Ld. pl. a budai kánunnáme vonatkozó pontját. FEKETE L. 1944. 210. 23 A zira (rof) kortól és helyto'l függően 54,04 cm és 91 cm közötti hosszmérték volt. Az építészeti rőf pl. 758 mm,a piaci pedig 680 mm volt. (Mübahat S. KÜTÜKOdtU: Osmanhlarda narh müessesesi ve 1640 tarihli narh defteri. Istanbul, 1983. 367.) Más adat szerint a zira általában 49,875 cm, az építészeti rőf pedig 78,9 cm. (L. W. HINZ: Islamische Masse und Gewichte. Leiden, 1955. 59.) 24 , , , A pasztav, amit végnek szokás lorditani a magyar posztó szóból származik. Az isztambuli és galatai utcai árusok egyik kánunnáméja 50 arsinnal (zirával) mondja egyenlőnek. Eszerint akkor és ott 34 m körül lehetett. (PAKALIN, i. m. II. köt. 754.) 25 . . A bála tehát a kanunname szerint 75 kg körül volt. A posztófajták közül az eddigi irodalomban a dimi, a deszpolum és az általam ujszínnek olvasott szövetnév jelentett problémát. Sajnos a deszpolumot nekem sem sikerült azonosítanom. A dimi 237
