Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

Pártállás Fő Százalék 37 67,2 2 3,6 2 3,6 1 1,8 1 1,8 12 22,0 Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Nemzeti Parasztpárt Független Kisgazdapárt Polgári Demokrata Párt Pártonkívüli Összesen: 55 A jelentésből az is ismeretessé válik, hogy a népőrség emberei fizetést nem kaptak, és lőfegyverrel sem rendelkeztek. Ha a jászárokszállási népőrség pártállás szerinti összetételét vesszük szemügyre, látható, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak a községben lévő minden pártja képviseltette magát. A legnagyobb létszámmal azonban a Magyar Kommunista Párt volt jelen, s a népőrségben szolgálatot teljesítők 67,2 %-át ez a párt adta. Ez egyáltalán nem tekinthető véletlen jelenségnek. A község ugyanis Jász-Nagykun-Szolnok vármegye jelentős kubikos települése, a földmunkásmozgalomnak egyik erős bázisa volt, még a Horthy-rendszer legdühödtebb üldözéseinek éveiben is. így természetszerűleg itt is ezek az egyszerű földmunkások léptek fel kezdeményezőleg pártjuk, az MKP irányításával az új élet megindításában, s ezen belül elsődleges feladatként a közbiztonság megteremtésében. Jánoshidán egy rendőrparancsnok és 8 rendőr - népi milicista — látott neki a rend biztosításának. A főjegyző iratából ismeretes, hogy e karhatalmat a község tartotta fenn: a parancsnok havi illetményét 400 pengőben, hozzá 20 pengő családi pótlékban, a legénység fizetését pedig havi 380 pengőben és 20 pengő családi pótlékban határozta meg. Jánoshidán a demokratikus karhatalom a két munkáspárt soraiból rekrutálódott: maga a parancsnok és 6 fő a Kommunista Párt, 2 milicista a Szociáldemokrata Párt itteni szervezetének voltak a tagjai, s fegyverzet nélkül biztosították a rend fenntartását. Az eddig bemutatottak alapján összefüggő képet alkothatunk arra vonatkozóan, hogy a felszabadulást követően Jász-Nagykun-Szolnok vármegye városaiban, falvaiban az egyik lényeges feladat a közbiztonság megteremtése, a rend helyreállítása volt. Az élet és vagyon biztosítására a felszabadult megye helységeiben különböző megnevezéssel népi milíciák alakultak, melyek egy részét a községek, városok elöljáróságai, más részüket a már megalakult Nemzeti Bizottságok keltették életre. Megfigyelhető, hogy ahol a koalíció pártjai közvetlenül a felszabaduláskor zászlót bontottak, ott a baloldali politikai erők a Kommunista Párttal az élen aktívan kapcsolódtak be a közrend helyreállításába, megteremtésébe. A Kommunista Pártnak azokban a városokban, falvakban volt e téren is jelentősebb szerepe, ahol a munkás- és földmunkásmozgalomnak — a párt szervezeti erejéből adódóan - hagyományai, 18 Jászárokszállás község elöljáróságának iratai 187/1945. sz. 19 SZML Jánoshida község főjegyzőjének iratai 86/1945. sz. 176