Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

tömegbázisa volt. Voltak helységek, ahol a koalíció több pártja tartotta kötelességének a közbiztonság védelmét, de akadtak olyanok is, melyekben csak a két munkáspárt. Rá kell azonban mutatnunk, hogy a megyében nem egy településen a pártonkívüliek igen jelentős arányban — esetenként megbízást kapva a múlt rendszer fegyveres testületének nyugállományú tagjai - siettek a. köznyugalom megteremtésében kivenni részüket, s ez egyben tükrözi a nép vágyát a békés, normál állapotok iránt. A dokumentumok továbbá rávilágítanak arra is, hogy ezek a demokratikus milicisták fegyverzet nélkül látták el szolgálatukat, s csupán a karszalag jelezte, hogy hivatalos közegek. Felmerülhet a kérdés, miért nem viseltek fegyvert a felszabadított országrészben felállított népi karhatalom emberei a kezdettől fogva. E tény abban leli magyarázatát, hogy hazánk ekkor még hivatalosan a Szovjetunióval fegyveres harcban állt, s így e döntés jogosnak ítélhető meg. Ugyanakkor a szovjet parancsnokságok látták, hogy a polgárőrségek, nemzetőrségek tevékenysége fegyver nélkül nem lehet elég hatásos, ezért kezdettől fogva keresték az áthidaló megoldásokat. Volt, ahol — főleg városokban — a szolgálatban lévő népi karhatalmisták mellé beosztottak fegyveres katonákat. De előfordult az is, hogy a helyi parancsnokok saját felelősségükre engedélyezték néhány polgárőrnek a fegyverviselést. Források hiányában nem tudunk a megye minden településének közvetlen >a felszabadulás utáni rend helyreállítási törekvéséről számot adni. Minden bizonnyal az eddig nem tárgyalt helységekben is a szovjet csapatok bevonulását követően a lakosság életének, vagyonának védelmezésére különböző elnevezéssel népi karhatalmak alakultak. A következőkben a kérdéssel foglalkozó iratok már mindenütt a „rendőrség" megnevezést használják, amely arra utal, hogy az önkéntes népi milíciák rendőrséggé átszerveződése hamar megkezdődött. A népi karhatalom átszervezése államrendőrséggé Az Ideiglenes Nemzeti Kormány legelső rendeletei között - január 4 — ott találjuk a közbiztonság fokozottabb védelméről" szólót is. A rendelet leszögezte, hogy legsürgősebb feladatának tekinti a közrend, a személy- és vagyonbiztonság helyreállítását. Felhívta a Nemzeti Bizottságokat, az önkormányzati testületeket — a kormány által szervezendő egységes karhatalom létrejöttéig — minden községben és városban, ahol még nincs, haladéktalanul szervezzenek polgárőrséget. A rendelet külön felhívta a figyelmet arra, hogy a polgárőrség keretében külterületi őrséget is szervezzenek. A polgárőrségekbe toborzottakra a rendelet kihangsúlyozza, hogy politikailag megbízható, katona viselt, javakorabeü férfiak legyenek. A polgárőrség szervezőit pedig utasította, járjanak el a helyi szovjet katonai parancsnokságnál a polgárőrök felfegyverzése és munkájuk támogatása érdekében. A rendelet továbbá kimondja a legerélyesebben kell eljárni a közrend és a személyi-, valamint a vagyonbiztonság megsértőivel szemben, és azok ellen, akik ilyen cselekméSOMLYAIM. 1975.55. SOMLYAIM. 1981.63-64. 177