Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Kiss Kálmánné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson / 147. o.

Értelmiség ma és holnap Van-e üzenetük ezeknek a sorsoknak, ezeknek a gondolatoknak a 80-as évek ma­gyar értelmisége számára? Minden bizonnyal. Nehezebb a válasz arra a kérdésre: nyi­tott-e a mai értelmiség ennek az üzenetnek a befogadására? A feladat ugyanis adott. „Fejlődésünkkel együtt jár, hogy nő a magas fokú képzettséget igénylő szellemi mun­ka jelentősége. Szellemi erőforrásainkkal ésszerűbben kell gazdálkodni, növelni kell az értelmiségi munka társadalmi megbecsülését, elő kell segíteni az értelmiség közéleti ak­tivitásának és alkotókészségének nagyobb mértékű kibontakozását." — mondja az MSZMP XIII. kongresszusának határozata. A feladat megvalósítása kibontakozásunk érdekében elodázhatatlan, értelmezése és tényleges megoldása azonban korántsem egy­szerű. Néhány az aktuális gondokból: nem felel meg a kor követelményeinek értelmisé­günk létszáma és aránya; a kongresszusi beszámoló tényként, de nem elégedetten álla­pítja meg, hogy a 18-22 éves népességnek 1984-ben 9,9%-a részesült nappali tagozatos felsőfokú oktatásban, a szegedi elméleti tanácskozás, hogy a hét éven felüli népesség­nek 1980-ban 71%-a nyolc általánost vagy kevesebbet végzett, s csupán 5%-a egyete­met vagy főiskolát. Ugyanakkor a közép- és felsőfokú oktatásban is lefelé nivellálás mutatkozott, amely a gyakorlatban jól alkalmazható szaktudás és az általános művelt­ség, azon belül pl. a nyelvtudás hiányosságait idézte elő. A tudás túlzott erkölcsi és anyagi leértékelődése kontraszelekcióhoz, s a működő értelmiség nem jelentéktelen ré­sze energiáinak más irányú lekötöttségéhez is vezetett. Szaktudósok körében fogalma­zódott meg az elmúlt években a kétely: szakma-e egyáltalán a nevelő-oktató munka, értelmiséginek nevezhető-e még a pedagógus? Részt vehet-e a közéletben az értelmiség városon és falun, ha ez a közélet egyelőre inkább csak formálisan demokratikus, az ér­demi döntések jórészt informális szinteken születnek? Társadalmunk új módon törté­nő rétegződése közepette, a szellemi és fizikai munka közötti távolság korántsem tel­jes, de érzékelhető szűkülése idején, amikor az értelmiség a társadalom makro- és rnik­roszintjein is egyre kevésbé elkülönülő „réteg", van-e, lehet-e jogosultsága az értelmi­ségi létformának, tere a belőle fakadó normáknak és cselekvéseknek? Természetesen igen, de csakis egy módon, mint a gazdaság és a társadalom minden más területén is: ésszerű minőségjavítással, nem könnyen, de mindenképpen megvalósítandó felfelé ni­vellálással. Előre menekülve, nem kiábrándultan, de nem is pánikba esve, hanem ,hig­gadt okossággal", s nem tagadva meg a távolabbi és közelebbi múlt tanulságait, örök­ségét sem. 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom