Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Kiss Kálmánné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson / 147. o.
A lapban „Vörös fénynél!" címmel megjelent sorozat Szunyoghy Farkastól származik. Első része (április 6.) a kommunista rend alaptörvényét fejtegeti: aki nem dolgozik, ne is egyék! Hasonló témájú a második is (április 13.) „A kommunizmus... olyan társadalmi és állami berendezkedés, ahol a munka minden. Munka az erkölcs, munka a vallás, munka a tisztesség, munka a becsület. De ez a munka másmilyen az eddigi munkánál. Más az egész karaktere... és sok salak is lekopik róla: lekopik a profit. Nem lesz reá szükség." A sorozat harmadik része (április 20.) arra figyelmezteti a szocialista párt irodáját, nézzék meg figyelmesen a jelentkezőket és csínján bánjanak a „frissen mázolt", vagyis köpönyegforgató alakokkal; majd azokat leplezi le, akik az új rendtől „azzal riogatják el a kevésbé olvasott és tapasztalt közönséget, hogy a kommunisták mindent elvesznek, még az Istent is elveszik az egyes embertől." Az arra hivatottak a tanácsrendszer rövid időszakában még a tömegsport fejlesztésére is gondoltak városunkban. E célból már április 4-én megalakították a Kisújszállási Szakszervezetek Testedző Egyesületét, amelynek célja „a testi erő és ügyesség fejlesztése, alkalomnyújtás a tagoknak arra, hogy magukat hivatalos teendőik, munkáik elvégzése után a sport különféle nemeiben gyakorolhassák." 27 Az egyesület elnöke: Oláh Károly tanár. Április közepén megalakult a „Kisújszállási Vörös Dalárda" is. A Vörös Újság április 20-i számában olvasható a felhívás az összes szakszervezet tagjaihoz, hogy lépjenek be a dalárdába, mely a gimnázium zenetermében tartja próbáit, s május l-ig alkalmi jellegű, később állandóra szervezik át. Aláírás: „A szocialista párt megbízásából: Szűcs Gergely" (tanár). A pártszervezet és a város népe tehát május 1. megünneplésére készült. A Kisújszállási Vörös Újság április 27-i, utolsó száma a tervezett nagyszabású ünnepség programját is ismerteti. Eszerint április 30-án este az Uránia Színház (mozi) helyiségében Földes Imre: Hivatalnok urak c. színművét adták volna elő a helybeli műkedvelők, majd május 1. reggelén zenés ébresztő után gyülekezett volna a lakosság a városháza előtt. Felvonulás, utána népgyűlés, délután a vásártéren változatos programmal népünnepély, este ismét a színdarab díszelőadása következett volna. A pártiroda terjesztette a május l-re kiadott plakátokat is, hogy a középületek és lakások ablakait ezekkel díszíthessék fel. Május elseje megünneplésére azonban már nem kerülhetett sor. A Tiszántúlon egyre nehezebbé vált a katonai helyzet, és 1919. április 29-én Kisújszállásra bevonultak az intervenciós román csapatok. A román megszállás tíz hónapig (1920. február végéig) tartott, s már az első napokban gondoskodott a régi rend visszaállításáról. „A román parancsnokság a Követtanács és a direktórium működését beszüntette. A Népbiztosság rendeleteit hatálytalanította. Az ipar, kereskedelem, iskoláztatás régi rendjét visszaállította" - olvashatjuk a Kisújszállás és Vidéke 1919. május 25-i számában. Alakosság helyzetét, a rossz közélelmezési viszonyokat súlyosbították a rekvirálások és más zaklatások. A román katonai egységeket az iskolákban, főleg a központi fiúiskola és a gimnázium épületében szállásolták el, ezért a gimnáziumi tanítás április 26-tól egy hónapig szünetelt, később a polgári leányiskolában indult meg. A proletárdiktatúra híveit reménykedéssel töltötte el a Vörös Hadsereg július 20án meginduló tiszai ellentámadásának híre. Valóban: e hadművelet során 1919. július 27 Uo. 160
