Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Kiss Kálmánné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson / 147. o.
23-án egy napra Kisújszállás a Vörös Hadsereg birtokába került. A városba bevonuló egységeket dr. Borzsák József üdvözölte, „dobszóval hirdette ki a lakosságnak, hogy megjöttek véreink, kiket szívszakadva várt vissza városunk lakosságának zöme" — írja visszaemlékezésében Szűcs Elek. Július 24-én este nagygyűlésre került sor, amelyen Vágó Béla népbiztoson kívül - a Vigadó erkélyéről - Fejér József is lelkesítő beszédet mondott, a Vörös Hadsereghez való csatlakozásra szólította fel a lakosságot; mint tudjuk, nem eredménytelenül. Mégis, az 1919. július 24-én kibontakozó román támadás következtében, amelyet árulás is segített, a Vörös Hadsereg általános visszavonulásra kényszerült; augusztus l-jén befejeződött az első magyar tanácshatalom eltiprása. Az ellenforradalmi megtorlás A proletárdiktatúra szervezőinek, vezetőinek üldözése már a város első román megszállása után megkezdődött. Ennek jele, hogy a gimnáziumot irányító egyházi igazgatótanács egyik júniusi ülése elfogadta Csatáry Endre gimnáziumi igazgató lemondását. A városból ekkor eltávozott Fejér József és Staudner Gyula, de az itthon maradt dr. Borzsák József sem taníthatott. Július 25. után teljes erővel megkezdődött az ellenforradalmi terror. A proletárdiktatúra el nem menekült képviselőit internál ótáborokba hurcolták; Mezőtúrra, Nyíregyházára, sőt Bukarestbe vittek Kisújszállásról 55 személyt. Az internáltak között volt Vörös Márton és dr. Borzsák József, akiről a rendőrkapitányi jelentés megállapítja: „Bizonyára Fejér József volt a Mefisztója, kiről mindig mentegetőleg nyilatkozott, bár sejteni engedi, hogy nagyon imponált előtte annak szívóssága és erélye". Borzsák József először Mezőtúrra került, de innen „a gazdák adta jegyzőkönyv és a polgármester és rendőrkapitány, később a városi tanács készítette szűkszavú, de minden betűjében igaz bizonyítvány alapján kiszabadul. Az emberek rosszindulata ismét fölkelti Löfler (román) hadnagy figyelmét, s bejuttatja a fogságba, hosszabb ideig itt dolgoztatják a sok vidéki kommunista közt utcaseprésnél és nyesegetésnél. Talán testi bántalmazásban is volt vagy lehetett része. Majd végre cirka egy havi itteni őrzés után elküldik és internálják Nyíregyházára, ahonnan nagybetegen bocsájtatott el 1920. február 1. körül... Egyházi funkcionáriusok bizonyítványt is adnak ki a román parancsnoknak, melyben különösképp azzal vádolják többek közt, hogy a főgimnázium alapvagyonnak (értékpapírok, kötvények, adásvételek stb.) a proletárdiktatúra hatalma alá való juttatásában közreműködött." 28 A jelentés e részletéből érdekes dolgok derülnek ki: először is az, hogy a város urai főleg az Jgazi" vezető, másokat is meggyőző kommunisták (pl. Fejér József) megbüntetését kívánják; dr. Borzsák esetében maguk is elismerik, hogy őket a proletárdiktatúra alatt nemigen érte bántódás, ezt készek írásban is bizonyítani. Másrészt viszont az igazgatótanács (főleg egyházi emberek és más vezető értelmiségiek) nem hajlandó az egyházat ért sérelmet megbocsátani, s a volt munkatárssal szemben a legelemibb emberség megkívánta magatartást is mellőzik, politikai gyűlölettől elvakítva. A kisújszállási pártbizottság birtokában van Borzsák Józsefnek egy levele, az ellenforradalom em28 PI. Arch. 605. fond TAGYOB 11/32. 161
