Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Soós László: A Jászkun Kerület önálló iparosainak és kereskedőinek szakmák és települések szerinti tagolódása 1874-ben / 123. o.

SOÓS LÁSZLÓ A JÁSZKUN KERÜLET ÖNÁLLÓ IPAROSAINAK ÉS KERESKEDŐINEK SZAKMÁK ÉS TELEPÜLÉSEK SZERINTI TAGOLÓDÁSA Az 1874. évi kamarai összeírás elkészítésének előzményei Az egész Európára jellemző iparfejlesztési törekvések hazánkban csak nagyon későn, a XIX. század második felében jártak sikerrel. Igaz, az 1848-as forradalom megteremtette a polgári átalakulás alapjait, de a szabadságharc leverését követő és a szabadkereskedelem szellemében megvalósított Habsburg gazdaságpolitika hátrányosan érintette a versenyre gyenge és felkészületlen magyar iparosokat. A számunkra kedvezőtlen körülmények megváltoztatására csak az Osztrák-Magyar Monarchia létrehozásával egy időben megalakuló magyar minisztériumok vállalkozhattak. Törekvéseiket a környező országokban kibontakozó újszerű gazdaságpolitikai célkitűzések is segítették, amelyek ismét a védelmi vámok rendszerét igyekeztek megvalósítani. A hazai ipar fejlesztése során egyre fontosabb szerephez jutottak azok az állami támogatások, amelyek adókedvezményben, kamatmentes hitelekben, valamint előnyös állami megrendelésekben öltöttek testet. Az 1870-es években kormányzati szinten jelentkező gazdasági törekvések hatékonyan támaszkodhattak azokra az érdekképviseleti testületekre, amelyek már korábban is a hazai ipar fejlesztésén munkálkodtak. Mivel a magyar reformnemzedék iparpártoló és védegyleti törekvéseit a Habsburg önkényuralmi rendszer teljesen felszámolta, az 1840-es években meghirdetett célkitűzések jelentős részét az 1850ben alakult kereskedelmi és iparkamarák vállalták magukra. A Habsburg birodalom területén a kamarai hálózat kiépítésére 1850-ben került sor. Magyarországi tevékenységüket — a kezdeti időszakban - erős ellenszenv kísérte, mivel úgy tekintettek rájuk, mint az osztrák elnyomás egyféle megtestesítőire. Érdekvédelmi feladatkörük fokozatos bővülésével szerepük és népszerűségük A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával egy időben az alábbi magyar városokban alakultak önálló kamarák: Brassó, Debrecen, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Sopron és Temesvár, Horvátországban Eszék, Fiume és Zágráb. SÁRKÖZI Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Magyar Országos Levéltár Levéltári leltárak 48. Bp. 1969. (Kézirat). Ezúton mondok köszönetet dr. SÁRKÖZI Zoltán ny. ió'levéltárosnak, aki a dolgozat alapjául szolgáió levéltári forrásra figyelmemet felhívta. 123