Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.
Albertben ideális képviselőt nyert. Apponyi érzelemmel, pátosszal telített beszédei Jászberényben nagy sikert arattak. Szónoki fogásai, melyek szerint szónoklataiban az egyszerű embert az úrival egyenlő értékűnek nevezte, hivatkozásai a becsületérzésre, amelyet az igazi egyenlőség alapjaként emlegetett és az adomaszerű betétek erősen hatottak a kiváltságos múltból származó öntudatát megőrző jászberényi lakosságra. A város egyház-igazgatási szempontból az egri érsekség terüáetéhez tartozott, amelynek élén 1873 és 1912 közt Samassa József állt. A főpap Apponyi egyik legbefolyásosabb támogatója volt, az egyetlen a katolikus püspöki karból, aki a Szabadelvű Párttal nyíltan szembehelyezkedett. E kapcsolatból következett, hogy a jászberényi papság is Apponyit támogatta, a népre gyakorolt közvetlen hatásával az ő pozícióját erősítette. Apponyi a későbbiek során nem volt hálátlan jászberényi híveivel szemben. Koncz Menyhért plébánosnak előbb esperesi, majd préposti címet szerzett, végül bejuttatta az egri kanonokok közé. Bathó János ügyvéd, a 67-es ellenzék helyi pártelnöke királyi közjegyzői állást nyert el. 56 Egyedüli akadályt Pintér Mihály közbirtokossági elnök, a város leggazdagabb lakosának személye jelentett. Pintér 1878-ig, a városi és közbirtokossági vagyon elkülönítéséig Jászberény polgármestere is volt. Hatalmánál és tekintélyénél fogva a gazdákra, elsősorban a tehetősebbekre jelentős hatást gyakorolt. Pintér Mihály, aki kormánypárti meggyőződése mellett mereven kitartott, 1881-ben váratlanul lemondott a közbirtokossági elnökségco ről. Leköszönése kétségtelenül a vármegyei vezetés beavatkozására történt. A megye formáliasan a városi és közbirtokossági vagyon felosztásának helytelen arányát támadta, melyből a városnak ténylegesen is kára származott. Az 1878-ban megkötött szerződés értelmében a Szabadka és Szeged határában lévő 4231 kh területű Mérges puszta a Jászberényi Redemptus Közbirtokosság kezébe kerüt. A regáléjövedelmeket biztosító intézmények - kocsmák, serház, vendéglő, fogadók, vízimalmok és a mészárszék - a város tulajdonában maradtak. 5 A városra a megállapodás hátrányos volt, mivel a kerületi székhelyi rangjától megfosztott Jászberényben a regáléjövedelmek nem lehettek eléggé jövedelmezőek. Mérges puszta és az ugyancsak árendába adott, Jászberényhez közeli hajtai földek évenként befolyó bérleti díja 8-10 ezer forint körül mozgott. Ezt az összeget a közbirtokossági tagok között a legelőilletményüknek megfelelő arány szerint osztották szét. 60 A nagygazdák, akik a redempcionális időkből jelentős legelőilletményt örököltek, vagy egyszerűen csak megvásárolták ezt a jogot a tönkrement redemptus származású lakosoktól, a puszták haszonbérleti díjából komoly jövedelemhez jutottak. Jászberény képviselőtestülete a megye közbelépését megkisérelte elhárítani, kijelentve, hogy a közbirtokosság ingatlanából jelentős vagyonhoz jut a község, ezért károsodás nem éri. Ha a köz55 Uo. 156. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1896. okt. 1. 57 Jászberény és Vidéke 1893. ápr. 20. 58 Uo. 59 SZML Jászberény város képviselőtestületi közgyűlésének iratmellékletei. 46/1881. 60 Uo. 116/1881. 103
