Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: Megélhetőség Kisújszálláson a XVIII. század második felében (Conventiók, bérek, jövedelmek) / 29. o.

Évről évre általában kerületileg limitálták az arató- és a nyomtatórészt. Esetenkénti jelenség, hogy a „takaró részeknek kiadása helysegbeli bírák uraméknak igazságos ítéletekre bízattatik", mint az 1778-ban történt.

24 Az élet „legjavát" tizedén, kilencedén, „az alább valót" nyolcadán, az „ennél alább valót", kivált az árpát hetedén aratták a takaró munkások. 1776. július elején, Karcagon kiadott currensében Kiss Mátyás locumtenentiális assessor a Nagykun Kerület aratórészét így szabályozta: „Mivel az Ur Istennek jóvoltából a takarásnak ideje lassanként elközelgett, hogy a nép és a takaró a maga szája ize szerént az Ur Isten adományába ne piszkállyon, némely ahoz értő emberséges emberekkel concertáltam, hogy mostani időhöz és terméshez képest hányadán adhatnánk a takaróknak, egyenlően abban megegyeztünk, hogy a jó tiszta búza kilenczedén, a szegényebb és rozsosabb pedig nyolcadán, az jobb tavasz nyolcadán, a szegényesebb hetedén takartasson. Azért is tudtokra kívántam birák uraméknak adni, hogy a nép előtt pubíicálván, azután edgyik gazda a másikat oltsóbb edgyezésről ne vádollya, amint gyakorta szokott."

25 Ilyenkor igen nagy volt a munkaerőkereslet és megtörtént, hogy a gazdák többet ígértek a limitált résznél a takarást végző munkásoknak. Erre céloz a kerületi tiszt. Várták és szívesen fogadták a „máshonnan való" takarókat, akik itt keresték meg kenyerüket. Ilyen adat kapcsán maradt fenn egy takaró nyári keresete. 1789ben „T. Szálkai Balási Ferenc takarással keresett 4 köböl tiszta búzát, 3 köböl és 2 1/2 véka árpát."

26 5. Pásztorbérek

27 A pásztorokat a helység állattartó közössége alkalmazta, esetenként azonban egyes gazdáknak külön pásztoraik voltak. A pásztorok kiválasztásához, szerződtetéséhez tanácsi határozatra volt szükség. Gulyás: 1762: kenyeres marhától 1 peták, pénzes marhától 1 márjás (17 kr). 1780:2-től 1 kenyér, 1-től 5 kr. 1792: 2-től 1 kenyér, 1-től 7 kr. 24

Uo. Prot. Curr. 134. 1778. VIII. 5. 33. p. 25

Uo. 133. 1776. VII. 3., Karcagújszállás 26

Uo. Prot. 1790.11. 28. 131. sz. 27

Uo. pásztorbérek: 1755. I. 18. 3-6. sz. 3. p., 1762. I. 27. 1-2. sz. 17. p. vegyes., 1780. VIII. 15. nyájjuhász bére, 1783. III. 5. kanca-ménes őrzőjének bére, 1789. III. 14. 125. sz. szelid ménes őrzőjének bére, 1790. VII. 27. 522. sz. borjúpásztor bére, 1794. V. 24. 215. sz., 1795. IV. 30. 225. sz. juhászok bére, 1800. VI. 6. 161. sz. borjúcsordás bére, 1801. III. 6. 81. sz. válogatott kanca-ménes őrzőjének bére, 1803. XII. 26. 489. sz., 1805. I. 7. 391. sz., 1807.

1. 1. 1. sz. vegyes bérek, VIII. 9. 324. sz. borjúcsordás bérc, XII. 27. 593. sz. vegyes bérek, 1808. XII. 26. 463. sz., 1810. II. 4. 20. sz., 1811. I. 6. 26. sz., XII. 29. 688. sz., 1812. X. 12. 722. sz., 1813. I. 1. 1. sz., 1814. I. 1. 1. sz., 1815. I. 1. 1. sz., 1816. I., 17. sz., V. 415. sz. kecskési pusztagazda kinevezése és bére.; Prot. Curr. 133. 1773. XII. 21. 63. p. fejős juhász bére, 138. 1792. Capsa. X. Fasc. 46. 39-40. p. (Bérek a Nagykunságban).; Közig. ir. 315. Capsa. H. Fasc. 4. pásztorok és bérük. 44