Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Zádor Béláné: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egészségügyi helyzetének fő vonásai 1876-1910 között / 85. o.

szonyok miatt lehető volt, ott őrök állottak, hogy az inficiált házak lakóival a közlekedés lehetetlen legyen. A fertőtlenítés mindenfelé a lehető legszigorúbban keresztülvitetett. Szolnokon 4 gőzfertőtlenítővel végezték, részint az inficiált házaknál részint a fertőtlenítő helyiségben, hol fürdők is voltak felállítva. A fertőzött községekből a ruhaneműek és más fertőzés csíráit terjesztő anyagok, eladásra szánt élelmiszerek s.t.b. kivitelét vagy vasúti tovaszállítását felállított őrök akadályozták, az esetleges megbetegedettek utazásait gátolták és megvizsgálásra kényszerítették. A Máramaros és Bereg vármegyékből szálfákat szállító tutajosok eleinte Szolnokon, későbben T. Abádon 5 napi megfigyelés és megvizsgálás után külön vasúti kocsikban szállíttattak haza. A községekben tisztaság és fertőtlenítésre különös gond fordíttatott. A mely községben orvosra volt szükség, oda azonnal járvány-orvos küldetett azok közül, a Nagymélt. m.úr, belügyminiszter úr ide rendelt. Járványorvosok működtek: Nagy Kürű, T.Bura, T.Püspöki, T.Beő, T.Szajol, T.Sűly, T.Abád Szalók, Rákóczi községekben és Szolnokon kettő. A rend fentartására és a rendeletek foganatosítására Szolnokon 150. katona, és a vidéki városokban 30-40. csendőr segélye vétetett igénybe. Minden községben volt illetve van még ma is a népességnek megfelelő járványkórház felszerelve, van hullaház és fertőtlenítő kcmencze. Minden községben, hol az esetek járványosságot mutattak, törvényszerint közegészségügyi bizottságok alakultak meg, - úgyszintén a Vármegye központján állandóan működő Vármegyei közegészségügyi bizottsági . a járvány kezdetétől megszűntéig intézte az óvintézkedések irányítását. A vármegye derék orvosai igazán dicséretes, fáradalmat nem ismerő buzgalommal és odaadással megtettek mindent mi tehető volt a járvány megszűntetésérc s a szenvedők gyógykezelésére, ugyszinte a járási és községi tisztviselők is erélyes tapintattal párosult szigorral foganatosították a szükséges óvintézkedéseket. Az óvintézkedések és rendeletek foganatosításának ellenőrzését a Vármegyei központi tisztviselők és a vármegye főorvosa, a fölülvizsgálatot a vármegye főispánja és a kiküldött miniszteri biztos eszközölték. Meg kell még említenem, hogy a Nagy Kürűben és különösen Kőtelken két ízben kezdett pusztítani a cholera 23. napi szünetelés után újra erősen lépett fel, újra a járványorvos küldetett ki, hol napokig jelenlétében gőzfertőztelenítővel fertőztelenítették a házakat és a kórház kibővíttetett, s csakis akkor kezdett megszűnni a kór amidőn már nindenki — hol teljes elkülönítés lehetetlen volt - kórházba szállíttatott. A járásorvos itt igazán dicséretes ügybuzgóságot és fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki. Két törökszentmiklósi tanyán is fellépett a cholera járvány végével néhány eset, azonban erélyes körülzárolás, artézi víz használata kórházfclállítás, szigorú isolálás és czélszcrű táplálásra megszűnt." A kolerajárvány mint a legtöbb más járvány a legszegényebbeket támadta meg és közülük szedte áldozatait. A szegénység a megbetegedéseket annyiban befolyásolta, hogy a szegénységgel együtt járt a rossz táplálkozás, rendszertelen életmód, s általában a nem megfelelő higiénikus körülmény. A tudati elmaradottságnak is jelentős szerep jutott. A betegség terjesztésében döntő tényező a folyók fertőzött vize, illetve a rossz ivóvíz volt. Ezért vált szükségessé, hogy egyre több artézi kút létesüljön a megyében. A kimutatás alapján is láthatjuk, hogy a kolera azokban a községekben pusztított leginkább, amelyek egészséges ivóvízzel nem voltak ellátva. Ahol rossz kutakból, vagy a Tisza holt ágának egészségtelen vizéből ittak illetve nyerték vízszükségletük kielégítését. A járvány után közóhajt elégítettek ki, amikor intézkedéseket tettek a megye községeinek jó ivóvízzel való ellátására. Erre megfelelő alkalmat adott az a tény, hogy Tisza-Szajol község a belügyminiszterhez segély iránti kérelmet nyújtott be. Artézi kút létesítésére nem volt elegendő pénzük, erre lett volna szükségük segélyre. A törvényha96