Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek mindennapjai a Rádai Levéltár 1819. évi irataiban / 63. o.

KISS Z.GÉZA A BÁCSKÁBA KERÜLT SZOLNOK MEGYEI TELEPESEK MINDENNAPJAI A RÁDAY LEVÉLTÁR 1819. ÉVI IRATAIBAN A Jászkunságból Bácskába került telepesek készülődésének és elindulásának körülményeit már a két világháború között feldolgozta GYÖRFFY István és NAGY KÁLÓZI Balázs,

1 s az ő eredményeiket gazdagították a helyi részletek kimunkálásával Kunmadarasra vonatkozóan az ötvenes évek, Kunhegyest illetően pedig a hatvanas évek közepén KORMOS László, illetve SZABÓ Lajos kutatásai. Legújabban értékes adatokkal egészítették ki ezt a vonzó témát azok az előadók is, akik 1986 tavaszán részt vettek Kisújszálláson a bácskai kirajzás 200 éves évfordulójának megünneplésén. E tanulmány szerzője korábban maga is foglalkozott a bácskai kitelepülés kérdéseivel

2 és az elmúlt évben a RÁD A Y Levéltárban a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöklátogatási iratai között örömmel fedezte fel a Szolnok megyeiek által benépesített négy község: Feketehegy, Ómoravica, Pacsér és Piros anyagát.

3 Az egyházkerület vezetői a XÍX. század folyamán két ízben látogatták sorba gyülekezeteiket 1816-1819 és 1885-1903 között. Ez a dolgozat csak az 1819. évi bácskai ellenőrzés iratait tárja föl, s ad szemléletes képet arról, hogy egy emberöltő alatt milyen nagyszerű eredményeket értek el a Szolnok megyei telepesek. Az 1816-1819 közötti látogatást lebonyolító Báthory Gábor püspök színes egyénisége, kiemelkedő életútja külön tanulmányt érdemelne. Az ő személyisége játszik meghatározó szerepet a vizitáció időpontjának kitűzésében, véghezvitelében, és garantálja a fennmaradt iratok tartalmát, sőt kifogástalan külalakját is. ^YÖRFFY István: Nagykunsági krónika, Bp. 1935.; NAGY KÁLÓZI Balázs: Jászkunsági reformátusok leköltözése a Bácskába, II. József korában. Bp. 1943. 2 A pacseri kirajzás 1786-ban. In: KISS Géza: Kisújszállás törtenete a XVIII. században. Szolnok, 1959.36-40. 3 A Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltára (Továbbiakban: RÁDAY Lt.) BÁTHORY Gábor püspök látogatásának iratai, 1816/1819. Alsóbaranyai-báesi egyházmegye. Feketehegy (Feketic) G. 152., Ómoravica (Staramoravica) G. 163., Pacsér (Bajsa) G. 164., Piros (Crvenka) 166. 4 Életútjának főbb adatai: Báthory Ferenc és Pintér Rozália gyermekeként, 1755-ben Solton született. A solti iskolából került Kecskemétre, onnan 1775-ben a debreceni református kollégiumba. 1782-ben már az alsóbb osztályok tanítója, azután szeniorként az egész kollégiumi ifjúság vezetője. 1786-tól Németország és Svájc kitűnő' egyetemein tanul. Rövid vidéki lelkészkedés után 1796ban már pesti lelkész, 1808-ban egyházkerületi főjegyző, 1814-től pedig 1842-ben bekövetkezett haláláig a Dunamelléki Ref. Egyházkerület kitűnő szervezőként számon tartott püspöke. Tudományos eredményeiről a göttingeni egyetem díszdoktori diplomája tanúskodik. ZOVÄNYI Jenő: Egyháztörténeti Lexikon. Bp. 1977. 56. 63