Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek mindennapjai a Rádai Levéltár 1819. évi irataiban / 63. o.

Báthory Gábor látogatásának megkezdésére (1816) akkor került sor, amikor a bécsi kongresszus (1815) lezárta a francia háborúk sorozatát, s az állami és egyházi ha­tóságok mindenhol hozzáláttak, hogy számba vegyék a súlyos veszteségeket. 5 A re­formátus egyház vezetői számára az tette igazán halaszthatatlanná az alapos vizitációt, hogy különböző belpolitikai okok miatt a török kiűzése óta eltelt időben a püspökök egyházlátogatást nem végezhettek. A gyülekezetek vezetői a püspök által fogalmazott kérdésekre adott hiteles vála­szokkal segítették a látogatások hatékonyságát, melyeknek számát a mindent ismerni kívánó Báthory Gábor 10 fő- és mintegy 60 mellékkérdésben határozta meg. 6 Induljunk hát el és keressük fel a négy bácskai községben élő telepeseinket és nézzük meg, milyennek látták ők maguk az új hazában folyó életüket. Telepeseink földesúri földön A hely, ahová érkeztek a zombori kincstári kamara igazgatása alatt levő területen feküdt, s a jövevények joggal számítottak arra, hogy mérsékelt díj mellett jelentős jo­gokat élveznek majd a benépesített állana pusztákon. Várakozásukban azonban csalód­niuk kellett, mert egy emberöltő alatt a birtokviszonyok alaposan megváltoztak. Feketehegy esetén a változás csak annyi, hogy bár a „Felséges Kamara" még a tulajdonos, de a határ „... most ki van adva az Ferentz csatornát építő uraságoknak", akik a feketehegyi jobbágyokkal kívánják megtermeltetni tetemes költségeiket. Komiszabb a változás Ómoravicán, amely csak 1801-ig volt a Kamara tulajdoná­ban, de ekkor I. Ferenc által ,,10 uraságoknak conferáltatott" (adományoztatott). Kö­zöttük van a Vojnits nemzetség hat tagja: Fábián, József, Illyés, Lőrincz, Antal, János, azután Piukovits Simon, Szalmásy Ferencz, Veress István és Tomtsányi János. A felso­rolás után ez a keserű félmondat olvasható: „... kik is, vagy successoraik (örököseik) mostani birtokosaik/' Keserűen írják a pacsérí egyház vezetői is, hogy a község ,,... az Felséges Kamara által 118 ezer forinton eladódott." Az új birtokosként felsorolt 16 név arról beszél, hogy ebben az esetben a vármegye hivatali nemessége volt a vásárló. A helység hatodát Odry András alispán birtokolja, őt követi Szutits József megyei főfiskális, Horváth Mi­hály főbíró, Huszár Károly főhadnagy, majd a Futaki és Cserevitzi uradalom praefectu­sa, Résnyi János, meg a fentebb említett Vojnitsok közül Antal, aki itt mint Komárom megyei aljegyző szerepel. A felsorolás végén a Polyák, Mattyasovszky és Porskai urasá­BÁTHORY Gábor dunamelléki püspök látogatása 1816/1819-ben. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok. Bp. 1885. (Részlet BÁTHORY Gábor körleveléből.) Lásd még: KISS Z. Géza: A dunamel­léki református egyházkerület 1816/1819. évi püspöklátogatása és a történetírás. Kézirat a RÁ­DAY Levéltárban, 1985. 2-3. A gyülekezetek számára fogalmazott kérdések tematikája: I. Az eklézsia. II. Az eklézsia helybeli igazgatása. III. Karitatívumok, alamizsnák. IV. A lelkipásztor. V. Az iskolák. VI. Bába és a himlő­oltás. VII. A temető. VIII. A harangozó. IX. Szűkölködők. X. Gravamenek. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom