Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban / 303. o.

Erre az időszakra az ország más részein is rendeződött a görögök ügye. Több hasonló jellegű királyi leirat nem található a Jászkun Kerület levéltárában sem. Az összeírások azonban igen gyakoriak a vizsgált időszakban (1732-1781). Évente több alkalommal küldtek jelentést, összeírást a kerületben élő görögökről. Ezek összehasonlítása alkalmas az elmagyarosodás folyamatának és létszámuk változásának vizsgálatára, bár a váltakozó névhasználat, írásmód itt is nehézségeket okoz. Fontos ismeretekhez juthatunk más jellegű forrásokból is. Ilyenek például az ajánlólevelek, melyeket a városok, falvak tanácsai akkor állítottak ki, amikor egy-egy kereskedő lakóhelyét megváltoztatta. Az ajánlólevélben véleményt nyilvánítottak korábbi tevékenységéről, magatartásáról. Papp Demeter iratai között két ajánlólevelet is találunk.

38 Egyiket Törökszentmiklós város főbírája és tanácsa készítette 1774-ben, amikor a kereskedő onnan elköltözött. A levél tartalmazza, hogy nevezett hét évig dolgozott kereskedőként a városban, s az eltelt idő alatt „jó és igaz ember "-ként mindenki megelégedésére látta el feladatát. A következő iratból megtudjuk, hogy Törökszentmiklósról Kunszentmártonba költözött Papp Demeter, s 1780-ban, amikor újabb hét év múlva innen is eltávozik, Kunszentmárton bírája és tanácsa az előzőhöz hasonló tartalmú levélben igazolja megbízhatóságát: „... az föllyebis meg nevezett Papp Demeter Görög boltos kereskedő legény az irt esztendőknek el telési alatt Helységünkben magát mindenkor becsületessen, józanul viselte légyen, attestállyuk és akikhez jutand, akár melly Kalmár Kereskedőknek jó akaratiban Méltán Recommendálhattyuk, s Recomendályuk." A jászkunsági görög kereskedők vagyonára vonatkozó összeírással nem rendelkezünk. Anyagi helyzetükre egyes esetekben azokból a szerződésekből tudunk következtetni, melyeket hazájukba való visszatérésük alkalmával kötöttek. Karcagújszálláson Doreán Miklós 3376 ft-os árukészletet ad át társának. Túrkevén az említett Szűcs család árukészlete 4406 ft-os volt. Kisújszálláson Daróczi János, István és György „egész boltbeli portékája és ahhoz tartozó eszközei" 6426 ft értéket tesznek ki, melyet Gabovics Istvánnak és ifjabb Daróczi Istvánnak adnak át. Kunszentmártonban Kalló Demeter házát és minden jószágát 5500 ft értékben adja át testvérének.

39 Ha figyelembe vesszük, hogy Arad megyében a balkániak 58%-ának 100 ft értéket meg nem haladó árukészlete volt, a Bács megyei kereskedők 68%-a 500 ft alatti készlettel rendelkezett, a jobb helyzetben lévő Békés megyében is csak a kereskedők 30,5%-ának volt 1000—3000 ft értékű áruja,

40 akkor a kerületben felsorolt összegek igen jelentősnek mondhatók. Mivel ezek csak kiragadott példák, általánosításra nem alkalmasak. Erre vonatkozó részletesebb adatokat csak a városok, községek iratanyagában való további kutatások során nyerhetünk. Az ország más területéhez hasonlóan a jászkunsági görögök is jelentős részt vállaltak a boltok, üzletek bérletében. Az 1773. évi árendába adásról szóló szerződések 38

SZML Jászkun Ker. Közig. ir. D Capsa, XIV. Fasc. 11. No. 1. 39 Minta 34. sz. jegyzet 40

BUR M. 1978.289. 318