Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
ADATTÁR - Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban / 303. o.
legnagyobb része a görögökre vonatkozik. 41 Ők bérelték ebben az időben a kerületben levő mészárszékek, kocsmák, boltok, serfőzdék, vendégfogadók többségét. (3. kép) Kezdetben csak bérlők voltak, később gyakran megvásárolták vagy maguk is építettek házat, boltot, kocsmát. Kisújszálláson például 1792-ben két görög bolt építésére kapnak engedélyt a tanácstól. 42 A közéletbe való bekapcsolódásukat, elmagyarosodásuk folyamatát segítette II. Lipót 1790. évi rendelete, mely szerint a görögök „más honlakosok módjára, Magyarországban és a kapcsolt részekben jószágok szerzésére s birtoklására és minden hivatal viselésére képesek legyenek." 43 Ugyanez a dekrétum rendelkezik a görögök szabad vallásgyakorlásáról is. A rendelet hatására a Karcagon és környékén élő görögök kérelemmel fordulnak a Jászkun Kerület közönségéhez, hogy „Karcagon tornyos templomot építhessenek." 44 Ebben az időben a Nagykunságban 12 görög család élt, összesen 71 fővel. Illéssy János nagykun kapitány javasolja a görögök kérésének teljesítését, melyet a főkapitányhoz továbbítanak, innen pedig a helytartótanácshoz kerül. 1794. május 14-én érkezik meg a helytartótanács kedvező válasza, melyben engedélyezi a görög lakosok számára templom építését. 45 így készül el a Jászkunság egyetlen görög temploma, amely Karcagon ma is megtalálható. 4 ^ A XVIII. század végére a Jászkunságnak már csaknem minden helységében találunk görög kereskedőket, akik a munkamegosztás maguk vállalt területén a közösségek elismert, jelentős tagjai. A vizsgált összeírások alapján 1781-ig az alábbiak szerint telepedtek le a kerület helységeiben: 41 SZML Jaszkun Ker. Közig. ir. D Capsa IX. Fasc. 2. No. 28. (latin es magyar nyelvű). 42 SZML Kisújszállás varos iratai Capsa G Fasc. 3. No. 37/1792. Az irathoz mellékelve a költségvetés és a boltok tervrajza is. 4 Magyar Törvénytár. 1740-1835. Bp. 1901. Lipót 1790. évi dekrétuma. 27 cikkely. ...„Egyebekben a királyi felségnek a papság, egyház, vallás körül, a melynek gyakorlása nekik teljesen szabad lesz, továbbá az alapítványok, a tanulmányi rendszer, az ifjúság nevelése, valamint az ország alaptörvényeivel nem ellenkező kiváltságaik irányában megillető jogai, a mint azokat a szent felség dicső emlékezetű őseitől vette, ugy föntebb emiitett Ö felsége részére továbbra is épségben maradván. " 44 ^ SZENTESI TÓTH Kaiman: Történelmi emiekek a Jászkunság és Karcag múltjából. Karcag, 1940.76-79. 45 SZML Jaszkun Ker. Közig. ir. Fasc. 4. No. 1041/1794. (Latin és német nyelvű.) Az irat melléklete a JUNG József építőmester által készített költségvetés. Ö építette a pesti görög templomot is. (NAGY Márta közlése.) Mivel ebben az időben a Jászkunságban dolgozott, feltehetően nevéhez köthető a karcagi templom építése is. Erre vonatkozó dokumentumot nem találtunk. A költségvetés végösszege 8752 Ft, a görög lakosok által adakozásból összegyűlt pénz 9150 Ft. (SZENTESI TÓTH K. 1940. 78.) 46 Az épület barokk csarnoktemplom. Az ikonosztáz ikonjait vagy Magyarországon élő görög mesterek festették, vagy olyan keleti iskolázottságú görög mesterek, akik jól ismerték a korabeli magyar barokk művészetet. Az ikonosztáz faragásai barokk-copf stílusúak, hasonlóak az egri, miskolci, pesti faragásokhoz. Mindenképpen Jankovics Miklós műhelyéhez köthetők. A karcagi görög templom művészettörténeti feldolgozását jelenleg készíti NAGY Márta. A fenti adatokat stíluskritikai elemzései alapján állapította meg. Közlését és segítségét ezúton is hálásan köszönöm. 319