Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
ADATTÁR - Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban / 303. o.
3. A hűségeskü és a letelepülés körülményei A jászkunsági görög kereskedők életében is meghatározó volt Mária Terézia 1774-es rendelete, melyben a törökországi kapcsolatok megszüntetését, illetve a hűségeskü letételét követelte a Magyarországon és az örökös tartományokban letelepedni kívánó idegen kereskedőktől. Már az 1769-es Összeírás is ennek előkészítését szolgálta, s a kormányszervek ezt követően egyre inkább szorgalmazzák a hűségeskü letételét. 26 Az 1773. március 17-i helytartótanácsi leirat azt a rendeletet tartalmazza, mely szerint a hűségesküt tett kereskedőknek erről hivatalos igazolást kell kiállítani. Mellékelik az erről szóló egységes szövegű bizonyítványformát is. Ennek alapján az alispánnak kell arról igazolást adni, hogy a törvényhatósága területén élő kereskedő a „magyar királyságnak igaz és kétségtelen híve" s így szabadon kereskedhet. Elrendelik, hogy azokról, akik ilyen igazolást kaptak, a törvényhatóságok készítsenek jelentést és minden év végén küldjék meg a helytartótanácsnak. 27 Mivel a korábbi intézkedések ezen a téren nem vezettek a kívánt eredményre, az 1774-es királyi rendelet már határozott utasítást tartalmaz erre vonatkozólag. Tartalmát a túrkevei körrendeletek jegyzőkönyvében így fogalmazzák meg: 28 „...kegyelmes engedelmét jelenti ő Felsége azokhoz a kik ezen Császári és Királyi Jobbágyságra által jönni s Magyar Korona alá esküdni, Feleségeiket és gyermekeiket ki hozatni akarnák, most határozzák meg akarattyokat, még mostan és utoljára azoknak engedtettnek, ezen most folyó esztendőnek hátra lévő holnapjai, melly idő alatt azon Török Jobbágyok Feleségeiket és gyermekeiket kihozni és a Vér-Törvényt kiszolgáltató Bíróság előtt majd a hűségre megesküdni, azon Bíróságtól bizonyság levelet venni, azon Bíróságok aztán az ollyatén bizonyság Leveleknek Párjait ezen Helytartó királyi Tanácsnak megh küldeni tartozzanak..." A rendelet szerint azok a kereskedők, akik nem kivannak itt letelepedni, fél év határidőt kapnak arra, hogy áruikat értékesíthessék, boltjukat, ingóságaikat eladják. (Később ezt egy évre meghosszabbítják.) Valamennyiük számára előírják azonban, hogy a „tehetségeknek mértéke szerint az elsőbbek 300 a leg utolsóbbak is pedig 50 aranyat kezességül le tennének", ennek elmulasztása a kereskedéstől való eltiltást jelenti. Az összeg zálogként szerepel, s akik egy év alatt nem tesznek eleget a rendeletnek, áruikat elveszik, a pénzt pedig csak azok kapják vissza, akik a hűségesküt letették, feleségüket, gyermekeiket Magyarországra hozták. Ők a kereskedést is szabadon folytathatják. 29 A Jászkun Kerületben hivatalos küldöttséget választanak, melynek tagjai: Dósa Pál jász kapitány, Pethes András és Várkonyi László táblai ülnök és Dósa Gergely kerületi főjegyző. Előttük tesznek esküt a letelepedni kívánók a következő minta (formula juramenti) szerint: 30 26 FÜVESÖ. 1966.96. 27 SZML Jászkun Ker. Közig. ir. C Capsa VIII. Fasc. 1. No. 56. (latin nyelvű). 28 SZMLTúrkeve iratai. Protocollum Currentalium. 1771-1779. 213-215. p. 29 30 SZML Jászkun Ker. Közig. ir. D Capsa IX. Fasc. 4. No. 5. 312
