Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Bánkiné Molnár Erzsébet: Iratok az 1753. évi Törő-féle parasztfelkelés kiskunsági kapcsolatairól / 285. o.

BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: IRATOK AZ 1753. ÉVI TÖRÓ-FÉLE PARASZTFELKELÉS KISKUNSÁGI KAPCSOLATAIRÓL I. Az 1753. évi alföldi parasztfelkelés kiváltó okait, történetét és következményeit Wellmann Imre részletesen taglalja 1952-ben írt tanulmányában, de a mozgalom történetét azóta is több értékes munka gazdagította.

1 ismertetésünkben ezért csupán a felkelés egyes főbb mozzanatait emeljük ki és azokat az érintkezési pontokat, amelyeken a Mezőtúr és Hódmezővásárhely központokkal kirobbant felkelés a Jászkun Kerülettel kapcsolatba került. A felkelés kirobbanásának gazdasági okai mindkét helységben hasonlóak voltak: A földesurak nem laktak a birtokon, nem alakítottak ki majorsági gazdálkodást, jobbágyaiktól szolgáltatások helyett pénzbeli megváltást követeltek. A pénzjáradék előteremtése a piac hiánya és a fejletlen szántóföldi termelés következtében erősen megterhelte az ott élőket. A tágas puszták lehetővé tették ugyan a kis költségű külterjes legeltető állattartást, de a földesurak sokszor a távol lakó örmény és görög kereskedőknek adták bérbe a legelőket, s ezzel a mezővárosokban élők létfeltételeit nehezítették. Az 1740-es években Kunszentmárton, Túrkeve és Mezőtúr között kirobbanó határperek vesztese Mezőtúr lett, s ez a túriak rendelkezésére álló legelők újabb csökkenését eredményezte. A kedvezőtlen gazdasági helyzethez társuló, az idegen érdekeket szolgáló államhatalmi politikával összefonódó vallási elnyomás tovább növelte az elégedetlenséget. A lakosság széles köreiben, különösen a szilaj pásztorok és állattartók között még élénken élt a „kuruc világ" emléke. Ma már romantikusnak, de a népi társadalomés történelemszemlélet alapján érthetőnek tűnik az a várakozás, amellyel a felkelés vezetői egy újabb kuruc mozgalom kibontakozásában reménykedtek. A Rákóczival Törökországba bujdosott magyarokkal kívántak kapcsolatot teremteni. Hittek a mendemondák szerint még létező több ezres kuruc seregben is, sőt az akkor már régen haWELLMANN Imre: Az 1753-i alföldi parasztfelkelés. In. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711-1790. Szerk.:SPIRA György. Bp. Akadémiai K. 1952. 141-220. HADROVICS LászlóWELLMANN Imre: Parasztmozgalmak a 18. században. Bp. 1951. 53-95. A témakör áttekintését segítik az alábbi várostörténeti kötetek egyes fejezetei: BODO KI FODOR Zoltán-BODOKI FODOR Zsigmond: Mezőtúr város története I. (896-1944.) Mezőtúr, 1978. 35-50.; Hódmezővásárhely története I. A legrégibb időktől a polgári forradalomig. Főszerk.: NAGY István. Kötetszerk.: SZIGETI János. Hódmezővásárhely, 1984. 359-363. A vonatkozó részt KRUZSLICZ István írta.; Vásárhely története a török kortól a Pető-féle mozgalomig (1526-1753). In. Vásárhelyi Tanulmányok VII. Szerk.: BÍRÓ József-LÁSZLÓ József. Hódmezővásárhely, 1977. 28-34. 285