Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Okmányok Külső-Szolnok vármegye XVII. századi történetéhez / 253. o.

[...]• Az nyolcadik tanú Mészáros István tószegi lakos kb. 90 éves kegyelmes Balogh István úr jobbágya eskü alatt vallotta. Az első [kérdésre]: Azon kérdésekben megjelölt halmokat mind tudja, de az Várkony-i határ honnan kezdődjék és meddig tartson nem tudja. Az második [kérdésre]: Vallja, hogy egyszer az többi között Csuna Mihály Tószegen laktában,jó gazdaember lévén feles

5 marhája volt és az akkorbéli Várkony-i jó gazdákat úgymint Török Bálintot, Nagy Jakabot és Nagy Pált kihivatta az Ürmös Szék-hez, legelsőbben, hogy megmutogassa nekik meddig járatta az Várkony-i földet az marhájával. Azmint hogy ki is mentek az java az gazdáknak, azmint hogy ezen tanú is jelen volt köztük. Elsőbben is az Ürmös Szék-hez mentenek, melly Tur[?] alatt vagyon. Addig mutatta Csuna Mihály az Várkony-i gazdáknak, hogy járt a marhája, mely dolgát Csuna Mihálynak az várkony-iak jóra és helyben is hagyták, egymásközt szépen megegyeztek és megigazodtak. Onnand elmenvén az Szántó Halmon alól jártának, s addig járatta Csuna Mihály az marháját, addig mutogatta meg az várkony-iaknak, mely dolgot is mind helyben hagyták az várkony-iak. De az Kőrössy Ér-ig soha nem hallotta, sem nem tudja, hogy addig tartana az várkony-i határ. Hanem tószegi rétekről megyén bé az torokra, onnét az rétekre s a Tiszára megyén. Az harmadik [kérdésre]: Egyébért nem adták az csizmát az várkony-iaknak, hanem éppencsak az vizért, hogy az Tiszára szabadosan mehessen a tószegi marha, az Ürmös Szék-ért pedig soha semmit sem adtak az várkony-iaknak az tószeg-iek. [...] Kelt az említett évben és helyen

0 Fitos [Fit

tos] Ferencz az Tekintetes egyesített PestPilis és Solt vármegyék szolgabirája kezeírása." A vallatási jegyzőkönyv eredeti, hiteles, kicsi viaszpecséttel lezárva. Magyar nyelvű, kevés latinsággal. Külső borítóján magyarra fordítva a következő sorok olvashatók: „Nyomozás Tisza Várkony prédium tekintetében az 1696. évben PéliNagy András részére", továbbá ,,a nyomozati jegyzőkönyv 1696. július 30-án, Pest vármegye egyetemes nemesi közgyűlésén a nótárius által referáítatott." Pest Megyei Levéltár, IV. 1-j Judicialia miscellanea antiqua, 1696. No. 2. Fasc. 2. A „nyomozás" szilárd jele annak, hogy 1696 táján a Tisza jobb partján megkezdődött a megyében az újjátelepülés. Ez úgy következhetett be, hogy a Tisza-vonalat ekkor már szorosan ellenőrizték a császári csapatok, a török visszacsapásoktól itt már nem kellett tartani. 5

Sok. Vagyis Nagykőrösön, 1696. március 6-án. 280