Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Okmányok Külső-Szolnok vármegye XVII. századi történetéhez / 253. o.

ban.

4 És az méneses lovakat innét elvitték, el is harácsolták nemcsak az lovakat, hanem mindeneket azmit elkaphattak. Kérjük annak okáért Uraságodat az Istenért, hogy Uraságod viseljen gondot reánk, hogy el ne pusztuljunk. Egészséggel Isten Éltesse Uraságodat sok esztendeig jó egészségbe. Mi Uraságodnak alázatos szegény jobbágyi szolgálunk Uraságodnak, Kelt Öcsödben a napév szerint 1637november 15-én, az új időszámítás szerint 1637. november 2'7-én.' '

5 Jobbágylevél magyar nyelven, kevés latinsággal, aláírások és zárópecsét nélkül. A levél címzése a borítón: „Az uraságos hirrel-néwel tündöklő Rédei János Urunknak, nekünk hűséges gondviseló'nknek adassék ez levelünk hamarsággal" OL P-1868 Rhédey-család lt. Iratok. Öcsöd és Tatárszállás 1575-1729. 11. csomó 57. tétel 8.p. A Rhédey nemzetség Öcsöd birtokába királyi adománylevéllel 1612. július 1-én jutott, a birtokosi jogot még a XVIII. században is gyakorolta. A jelenlegi levélből nem lehet tudni, hogy a címzett az id. vagy az ifjabb Rhédey János. Az id. Rhédey János 1634-ben Horvát-on lakott, de háza volt Zilahon és Nagyváradon is. Az öcsödiek Váradon - úgy, hogy „Rhédey kijött Erdélyből, ők pedig felmentek Váradra" - többször letették neki az adót. Az ifjabb Rhédey János 1651-ben pl. Erdőszentgyörgyön (1940ben Maros-Torda vármegye) - örökös birtokán - lakott és Udvarhely-szék fő királybírója volt. Az iratcsomó teljes áttekintésével egyértelműen kiderült, hogy az alföldi birtokaik védelmét a nagy távolság miatt nem tudták garantálni. Arról semmit nem lehet tudni, hogy a levélnek lett-e valamilyen foganatja. 4 Egy pár csizmában. Azaz a Julianus-naptár szerint november 18-án, a Gergely-naptár szerint pedig november 27-én. 261