Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: Földosztás és kollektivizálás Kunszentmártonban (1945-1959) / 177. o.
kástanács első intézkedései között a budapesti felkelőknek élelmiszert ajánlott fel. Az október 294 határozat szerint a tsz csak munkaegységre dolgozó főkönyvelőt alkalmazhatott, megszűnt az elnökhelyettesi és a függetlenített párttitkári funkció, mindenki megkapja a földjáradékot. Feladatának tekintette a termelőmunka irányítását és a tsz-tulajdon megvédését. Alig egy hónapos működés után azonban, a konszolidációs folyamat megindulásával, november 28-án feloszlott. Tagjainak egy része bekerült a 7-ről 20 főre kiegészített tsz-vezetőségbe. Többek között Merényi István is; aki tsz-elnökhelyettes lett. 36 A kilépni kívánók számának növekedése miatt a november 28-i közgyűlés úgy határozott, hogy december l-ig mindenki írásban nyilatkozzon: marad-e, vagy kilép. A tagság nagyobb része december végére otthagyta a szövetkezetet, de a tsz nem szűnt meg, mert a hatályos rendelkezések és a működési szabályzat szerint a feloszlásról, a felszámoló bizottság létrehozásáról csak a közgyűlés dönthet, ilyen határozat azonban nem született. Ezért a tsz vagyonát sem osztották fel a kilépők között. 1957. január 6-án 30 tsz-tag úgy döntött, hogy átvéve a Rákóczi Tsz vagyonát 600 kat. holdnyi állami tartalékföldön folytatja a közös gazdálkodást. Ezt a január 15-i közgyűlés is megerősítette, egyben néwáltozási engedélyt kért és kapott (Búzakalász). Ugyanekkor - 10 szavazattal - Veréb István egykori főkönyvelőt választották meg elnöknek. Ezután a tsz-vezetés és a tagság egy része megkezdte a tsz-szervező munkát, melynek eredményeként 1957 március végén 116 fő - az előd tsz tagságának több mint fele - dolgozott 1990 kat. hold földön. 37 A tsz-ellenes erők fellépésének hatására Kungyaluban nagy a kilépett és a kizárt tsz-tagok száma: az októberi 53-as létszám 28-ra esett vissza (47%-os csökkenés). Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az 1955-1956-os tsz-szervezés idején itt is szerepet játszott az erőltetés. Az újbóli be-, illetve visszalépések következtében azonban 1957 március végére a tagság 47-es száma megközelítette az 1956 október előttit. 3 ** Az ellenforradalom előtti és az 1957 március végi taglétszám összevetése alapján megállapítható, hogy a tsz-ekből „véglegesen" kilépők arányában számottevő különbség volt Kunszentmárton, Kungyalu (mintegy 17%), illetve a megye (47%) és az ország (53%) között. A fenti adatokból arra következtethetünk, hogy a kunszentmártoni agrárproletariátus mellett a birtokos parasztságban is - nagyon különböző tényezők összeredőjeként - gyökeret eresztett a szövetkezés eszméje, ami előfeltételét képezte annak, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása az ország más településeihez képest gyorsabban, kevesebb konfliktussal valósuljon meg. SZML Rákóczi Tsz Munkástanács ülés. 1956. okt. 29.; Rákóczi Tsz kgy-e. 1956. nov. 28. 37 SZML Ksztm. Községi Tanács VB ülés. 1956. dec. 19.; Községi Tanácsülés. 1957. marc. 28.; Ksztm. Községi Tanács közig, iratai. 157/1957. (ja n- 15.); Ksztm. Járási Tanács Mg. Oszt. közig. iratai. 7572/1957, 758/1957 (febr.5.), 8061/1957.; Búzakalász Tsz iktatott iratai. 1957. febr. 5, 18.; Búzakalász Tsz kgy-e. 1957. febr. 9.; KSH Szolnok megyei Igazgatósága. Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai. Szolnok, 1956.141. SZML Kungyalu Tanács VB. ülés. 1957. jan. 14, jún. 17.; Ksztm. Járási Tanács Mg. Oszt. Közig, iratok. 8061/1957; KSH Szolnok megyei Igazgatósága. Szolnok m^gye fontosabb statisztikai adatai. Szolnok, 1956.141. 192
