Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: Földosztás és kollektivizálás Kunszentmártonban (1945-1959) / 177. o.
3. A megvalósult kísérlet (1956-1959) Az MSZMP és a kormány az agrárkérdést mindenkor a hatalom és a munkásparaszt szövetség érdekeinek rendelte alá. Az 1956-1958 közötti párthatározatok, a különböző állami döntések és a gyakorlati tevékenység egyik központi kérdése volt az agrárpolitikában elkövetett legfőbb hibák kijavítása, (lásd a beszolgáltatással, a tsz-szervezés módszereivel, a tagosítással, a vetéskényszerrel, az egyéni gazdák termelési biztonságával stb. kapcsolatos problémákat.) A párt- és állami szervek legfontosabbnak tartották a termelési biztonság megteremtését, a termelőerők fejlesztését, a mezőgazdasági termelés erőteljes felemelését a kis- és nagyüzemben egyaránt. De a konszolidáció előrehaladásával kaptak új hangsúlyt célként — a termelés elsődlegessége mellett —az átszervezés szempontjai. Az utóbbival összhangban 1958 áprilisában a Központi Bizottság a pártszervek feladatává tette a szövetkezeti gondolat népszerűsítését és döntést hozott a téeszesítéssel kapcsolatos feladatok részletes kidolgozásáról. A vezetés — figyelemmel a szocialista, ezen belül a KGST országok kollektivizálási gyakorlatára, tapasztalataira javaslataira — elvetette azt az elgondolást, amely 15—20 éves folyamatként képzelte el a szövetkezetesítést, és amely az anyagi feltételek szűkös voltát jelentős akadálynak tartotta. (Ez utóbbi nézetet vallók 1965-re csak 35%-os szövetkezeti szektort véltek megvalósíthatónak.) 1958 decemberében a Központi Bizottsága kedvező feltételekre helyezte a hangsúlyt és az átszervezés meggyorsítása mellett foglalt állást. Egyben elutasította az ugrásszerű — pontosabban az országos viszonylatban egyszeri nekifutással történő — átszervezést .3 9 1956 végén és 1957 legelején a Szolnok Megyei PB és PVB kevés figyelmet tudott szentelni a szövetkezetek megvédésére, megszilárdítására, mert energiájukat lekötötte a helyi hatalmi szervek megerősítéséért folytatott tevékenységük és — néhány PVB tag jobbratolódása miatt — a vezetés egységének megbomlása. 1957 tavaszán az elhajlókat kiszorították a megyei PB-ből, rendezték a megyei hatalmi szervekben soraikat. Ezután újból érdeklődésük középpontjába kerülhetett a mezőgazdaság szocialista szektora. Ettől kezdve a megyei PB agrárpolitikai célkitűzései és gyakorlata alapvetően egybeesett az országos párthatározatokkal. Egy-két vonatkozásban azonban kimutatható eltérés is. így a megyei döntésekben mindig nagyobb hangsúlyt kapott a termelőszövetkezetek támogatása. Különbség az is, hogy míg a megyében 1958 végére a vezető szervek lényegében megtették az átszervezés szükséges szervezeti előkészületeit, addig az ország legnagyobb részén csak a következő években jutottak el eddig. (Ezzel függ össze, hogy az FM Szövetkezetpolitikai Főosztálya az átszervezés előkészítésének Szolnok megyei tapasztalatait 1958 szeptemberében a többi megye figyelmébe ajánlotta. 40 ) A megyei PB 1957. márciusi ülésén határozatilag kimondta, hogy a megyében „A mezőgazdaság szocialista átszervezése időszerű és jelenlegi feladat, de oly módon kell megoldanunk, hogy a mezőgazdaság a termelés és termékhozamait növelje." 41 A 39 PETÖ I.-SZAKÁCS S. 1985.440-443. 40 A felemelkedés útján. 1971. 278-279, 333-339. Lásd még e könyvben a megyei PB 1957. március 25-i, 1958. június 104, a megyei PB, Tanács és a Hazafias Népfront megyei Bizottsága közös, 1958. február 20-21-i határozatait. 41 Uo. 261. 193
