Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok város közművelődésének története a megyeszékhellyé válástól az első világháborúig / 113. o.

Kecskemét színügye érdekében Abony, Cegléd, Félegyháza, Karcag, Nagykőrös, KisKőrös, Kun-Szent-Mi ki ós, Szolnok városok tcz. műpártoló közönségéhez". Ennek az volt a lényege, hogy a kecskeméti színügyi bizottság példájára, amely a 4—5 hónapig tartó téli idényre 800 Ft segélyt és fűtést ajánlott fel, az említett városokban is alakuljon önálló színügyi bizottság, amely kapcsolatot tartana a kecskemétivel és rendes évi támogatást, ingyen színházépületet és az előadások kellő számú látogatottságát biztosítaná. A támogatásnak megfelelően a kecskeméti társulat 1880. október 1 -ig csak az adott körzetben működhetne 40 A képviselőtestület válaszában anyagi hozzájárulást nem vállalt, a társadalmi támogatást javasolta a hatóságnak. Ennek szellemében Sipos Orbán alispán Szolnok város értelmiségéből színügyi bizottság felállítását szorgalmazta. Javaslata az 1879. szept. 29-i gyűlésen el is fogadtatott. A bizottság tagjai - köztük maga az alispán - vállalkoztak bérletek szervezésére. A helyi sajtó több ízben állást foglalt az állandó színház építése mellett. De még jó tíz évvel az első javaslat elfogadása után is csak ilyesféle keserűsürgető sorokat olvashatunk: „Évekkel ezelőtt már egy ízben tétetett kísérlet Szolnokon szín ügy-egylet alakítására, de közönségünknek az ügy iránti közönyösségén, a buzgalom és a jóakarat hajótörést szenvedett... Közművelődési érdekeink, vármegyénk székhelyének tekintélye, de legfőképpen társadalmi életünk fejlesztése kívánják, sürgetik, sőt követelik, hogy egy színház építésének eszméjét megvalósítsuk."

41 1898. ápr. 6-i ülésén aztán a szolnoki képviselőtestület, a polgármester és az ügyész javaslatára a Kecskemét várossal való színügyi egyesülés mellett döntött. Az újjáalakult szín ügyi bizottság Kludik Gyula polgármester elnöklete alatt a következő tagokból állt: Kiss Ferenc, Lippich Gusztáv, Kerekes Géza, Horánszky István és Vezéry Ödön

42 1905. febr. 28-án a képviselőtestületben Kludik Gyula polgármester előterjesztette egy állandó színház megépítésének gondolatát, hivatkozva arra, hogy ,,az eddig színielőadásokra használt épület ... más célja lévén átalakítandó, feltétlen ...szüksége állott be annak, hogy Szolnok város közönsége Szolnokon ... a magyar kultúra fejlesztésének érdekéből egy állandó jellegű színház építésére gondoskodjék."

43 1905. márciusában a városi képviselőtestület saját kebeléből már egy 38 tagú színügyi bizottságot választott. Az első ankéton, amely Lippich Gusztáv elnökletével ült össze, megjelent gr. Festetich Andor a színházak országos felügyelője is. Elhatároztatott egy állami, megyei, városi segítséggel, közadakozásból létesítendő színház építése. A főispán kérésére a színházak országos felügyelője 10 év alatt fizetendő 25-30.000 koronás segélyt ígért meg.

44 Úgy tűnt, hogy a színházépítés ügye felgyorsul. Lippe Vilmos Márkus nevű fővárosi építésszel tervet is készíttetett; a belügyminisztériumtól pedig 32.000 koronás ígérvényt kapott dr. Kiss Ernő, a pénzügyi bizottság elnöke.

45 Addig is a Fodor test40

JNkSz. 1879. 142. sz. 41

JNkSzmL. 1897. 55. sz. 42

JNkSzmL. 1898. 29. sz. 43

Emlékalbum. Szerk.: SIPOS Orbán, Szolnok, 1912. 44

JNkSzmL. 1905. 24., 26. sz. 45

JNkSzmL. 1905. 48., 58. sz. 124