Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok város közművelődésének története a megyeszékhellyé válástól az első világháborúig / 113. o.
vérek, a Nemzeti Szálló tulajdonosai átengedték nagytermüket a színelőadások megtartására. Bármennyire modern volt is ez a táncterem, szükségmegoldást jelentett. De még így is sok sikeres előadásnak lehetett tanúja az állandó színház után vágyó szolnoki közönség. Közben a színügyi bizottság 1907. április 7-én elfogadta a létesítendő „Színházpártoló Egyesület" alapszabálytervezetét. Lippich Gusztáv, aki 1905. novemberében politikai okokból lemondott főispáni megbízásáról, sürgönyileg jelentette be itteni tisztségéből történő lemondását is. Új elnök az új főispán, gr, Almásy Imre lett. Az ügyvezető alelnöki tisztségbe pedig Lippe Vilmos került. Lippe lépéseket tett a városnál telekátengedés, a Vallás- és Közoktatási Minisztériumnál az ígért államsegély 6.000 koronára emelése ügyében. 46 A VKM ezt az összeget később meg is adta s a város is felajánlotta a két telket, sőt a fenntartásra 10 éven át 2.000 korona folyósítását is ígérte. 47 Végre döntés született a színkerület és igazgatója ügyében is. A Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesület kezdeményezésére megalakult az alföldi színkerület Kecskemét, Cegléd, Szolnok s még néhány alföldi város bevonásával. A kerületet - pályázat mellőzésével - Mariházi Miklós kecskeméti igazgató kapta meg. 48 Szolnok város képviselőtestülete 1910. november 12-i ülésén megszavazta a már jelzett 20.000 koronás segélyt és a Csirkepiacon építendő színház céljára a telket. A szolnoki pénzintézetek pedig 13.000 korona kölcsönt biztosítottak az időközben főispánságáról lemondott gr. Almásy Imre és az új főispán, Horthy Szabolcs kezességével. 49 Az 191 l-es esztendő már látóközeibe hozta az új színházat. Megtörtént Spiegel Ferenc tervezőmérnök részvételével a helyszíni bejárás, megjelent az árlejtési hirdetmény, Bedé Antal helyi építész megkapta a belső munkák kivitelezési jogát, a VKM pedig 100.000 koronára emelte az államsegélyt (20 év alatt 5.000 koronás részletekben). 50 Ilyen előzmények után került sor 1912 áprilisában az állandó színház ünnepélyes megnyitására. A megnyitóra emlékalbum készült Sipos Orbán szerkesztésében. Örvendetes hír volt, hogy a színház államsegélyét Horthy Szabolcs közbenjárására 150.000 koronára emelték. Egyébként az építkezés belső munkák stb. teljes költsége 166.000 koronára rúgott. 51 Szerencsés gondolat öltött testet abban is, hogy a szokásos tavaszi és Őszi idényeken kívül az épületet mozi céljára engedte át a Szín pártoló Egyesület. Ezért a vállalkozók (Szigeti és Társa) az építkezésre 60.000 koronát biztosítottak 6%os kamatra. A törlesztés közös megállapodás szerint a színház mozihasználatának bérleti összegével történt. Elhárult tehát a legnagyobb akadály Szolnok színészetének kiteljesedése elől. Ezt jelezte a következő döntés is: „A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Szín pártoló Egye46 JNkSzmL. 1907. 28., 29., 35., 94. sz. 47 JNkSzmL. 1909. 49. sz. 48 JNkSzmL. 1910.15. sz. 49 JNkSzmL. 1910. 91. sz. 50 JNkSzmL. 1911. 12., 18., 29., 103. sz. 51 JNkSzmL. 1912. 33., 74. sz. 125
