Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Benedek Gyula: A Jakabházy-Tassy-per egy tiszapüspöki birtokrészért a XVI. század második felében / 231. o.

már nem élt. Örökösei, a felperes Jakabházy Mihály és ifj. Jakabházy András testvérek voltak, nem derült azonban fény arra, hogy id. Jakabházy Andráshoz milyen rokonsági kapcsolat fűzte őket. Élettörténetükből csupán annyit ismerünk, hogy a fiatalabb ifj. Jakabházy András 1552 előtt Fokorún is lakott. A per megnyerése után, 1573-ban sikerült visszajutniuk őseik birtokába. A per másik oldalán — mint alperes — nemes Tassy Pál állt, aki a per idején Egerben, az Olasz utcában lakott. Az egri várszámadásokból kitűnik, hogy hosszú évekig ott volt lovaskatona. Legkorábban 1554-ben fordul elő neve a zsoldlistán. Ugyanezen forrás szerint pl. 1559. március 1. és december 10. között négy lóval szolgált az egri várlovasság kötelékében Zolthay István kapitánysága alatt.

4 Tiszapüspökiben lévő birtokai két forrásból származtak. Az egyik részét - amely hat telket tett ki — Ispán Jánostól vásárolta. Ezek a telkek korábban Ispán Péteré voltak, Ispán Péter pedig id.Jakabházy Andrástól vásárolta. A tiszapüspöki birtokrészének másik felét rokonától, a mikebudai Békés Gáspártól először használatra kapta meg, 1564. február 26-án az egri káptalan előtt azonban már jogilag is birtokába jutott. Ez utóbbit a szóbanforgó per elvesztése után is megtartotta és használta is 1583-ban bekövetkezett haláláig. A felesége Csompor Klára volt, aki Tassy Pál halála után rövidesen újból férjhez ment, és így a törvények értelmében a tiszapüspöki birtokrészt át kellett adnia még 1583-ban Halmy Gábornak. Ispán Péter nevét nem sikerült egyértelműen meghatározni. Több forrás az „Ispán" szót határozottan vezetéknévként tűntette fel, a peranyag alapján viszont foglalkozásként értelmezhető. Végül is nem lehetett eldönteni, hogy melyik formula a valódi. Buda 1541. évi eleste előtt a Pest megyei Bényén volt ispán. Itt és ebben a minőségben nősült, és nemes Jakabházy Miklós lányát, id. Jakabházy András húgát vette el feleségül, akitől született egy gyermeke. A felesége Buda elestekor, még Bényén meghalt. Röviddel ezután Ispán Péter Balaszentmiklósra költözött, ami összefüggésben volt Szapolya-párti politikai álláspontjával és Bénye török hódoltság alá kerülésével. Balaszentmiklósra költözvén, valamikor 1550 előtt megvásárolta sógora - id. Jakabházy András — tiszapüspöki házát és birtokrészét. 1549-ben, mint Fráter György embere és mint a kunok tisztje elkergette a kishevesi járásból Dobó István egri várkapitány tizedszedőit. 1550-ben a kolbászszéki kun kapitányság tisztjeként tűnt fel. Ugyanebben az évben Fráter Györggyel együtt bérelte a kishevesi járás tizedeit. Birtokát 1571-ben még az ő nevén említette az egyik korabeli török forrás: „...az Pétör Están-féle majort Tiszapüspökiben az magyar származású török bey — Sevszuhár (Sasvár) - birtokolta.' A per idején már nem élt. Mérey Mihály ismert államférfi és jogtudós volt. Több évben is - pl. 1544-ben, 1555-ben, 1556-ban, 1560-ban és 1561-ben — királyi személynöki tisztséget viselt. 4 OL E-554 Városi es kamarai iratok 34. csomó. Egri varszamadások 5. kötet 175-187. 5

OL P 535 A Patay család gombai levéltára. XVI. fasc. 2/35. OLP 1196 Máriássy család levéltára, Girincsi család. 3. csomó. fasc. 26. a. 1572. n Dr. GYÖRFFY Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez. (Az 157l-es szolnoki török defter fordítása.) Jászkunsági Füzetek 4. Szolnok, 1956. (Továbbiakban: GYÖRFFY L. 1956.) 20. 233