Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Cseh Géza: Széchenyi István 1845. évi propagandaútja a Tiszavidéken / 325. o.

CSEH GÉZA SZÉCHENYI ISTVÁN 1845. ÉVI PROPAGANDAÚTJA A TISZA VIDÉKEN A folyószabályozás, - s ezen belül is a Tisza-szabályozás — a magyarországi tőkés gazdasági fejlődés megindulásának egyik legfontosabb előfeltétele volt, amely az Alföld óriási területeinek termővé válását, a Tisza hajózhatóvá tételét eredményezte. Lehetővé tette a vasút- és a közúthálózat kiépítését. Az árvizektől mentesített területeken a környező lakosság betelepedése által demográfiai robbanást idézve elő, hosszú időre biztosította a kapitalizálódó nagybirtokok számára az olcsó munkaerőt is. Helyi gátépítéseket, lecsapolásokat már a XVIII. században is végeztek a Tisza mentén, a szervezett, átfogó szabályozások azonban csak az 1840-es évek második felében indultak meg. A munkálatokat, melyek a vízállásokkal, erekkel és mocsarakkal teli tájat néhány évtized során teljesen átformálták, az utókor méltán nevezi „második honfoglalásnak", mindenkor emlékezve Széchenyi Istvánra, a legnagyobb magyarra, akinek nevéhez a Tisza-szabályozás megindítása fűződik. Az alábbiakban a központilag irányított ármentesítés megszervezését, Széchenyi ennek érdekében tett propagandaútját kívánjuk ismertetni, kiemelve a megyénk területén végbement fontosabb eseményeket, és bemutatunk néhány — Széchenyi István folyószabályozási tevékenységére vonatkozó — forrást. A szabályozások jogi előfeltételeit a reformkori országgyűléseken hozott törvények teremtették meg. Az 1836. évi 36. törvénycikk kimondja, ha valahol már megindult a munka, a törvényhatóságok által kivetett költségeket mindenki köteles megfizetni, a vonakodókat a tiszti ügyvéd által a törvényszék előtt indítandó perrel kell fizetésre kényszeríteni. Az 1840. évi 10. törvénycikk a költségeket az érdekelt közbirtokosságokra vetette ki a birtokok jövedelme szerint. A törvénycikkek tehát a korábbi jogszabályoktól eltérően kötelezővé tették, hogy mindazok, akiknek - birtokuk mentesítése révén - várhatóan valamilyen hasznuk származik, a költségekben részt vállaljanak. Ugyancsak új jelenség volt a magyarországi folyószabályozások történetében az is, hogy míg a korábbi, államilag szervezett néhány munkálat az osztrák, birodalmi érdekeket, a reformkor végén megkezdett Tisza-szabályozás a magyar nemzeti érdekeket, az Alföld gazdasági életének fellendülését szolgálta. A Tisza-szabályozás gyakorlati végrehajtásának kezdete nem véletlenül esett az 1840-es évek második felére, az 1848-as forradalom előestéjére. A bécsi udvar elsőPOGÁNY MÁRIA: Tőkés vállalkozók és kubikus bérmunkások a Tisza-szabályozásnál a XIX. század második felében. Bp. 1966. 10. 325