Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A "rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791-1843/44) / 103. o.
mutatkozott abban is, hogy a képviselő választásnál az írni-olvasni tudás a városoknál azonnali feltételként szerepelt, de a kerületekben az csak 6 év múlva lenne kötelező. A szabad királyi városokhoz tehát igazodott a kerület rendezési terve, de menynyiben igazodott az 1843. szeptember 4-i közgyűlésen elfogadotthoz? A képviselet eszméjét mindkét javaslat elfogadta, de a kérdéskörön belül is eltérő előírásokat tartalmaztak a következőkről: 1. A képviselők számáról: A. 1843-ban: a község minden 100 tagja után válasszanak 1 képviselőt 3 évre B. 1844-ben: a község minden 50 tagja után válasszanak 1 képviselőt 6 évre 2. A képviselői képességről: A. 1843-ban: Elsősorban a vagyoni cenzus szerint részletezik, kik lehetnek képviselők; az írni-olvasni tudás nem feltétel. B. 1844-ben: Vagyoni cenzus nélkül, minden helybeli állandó lakos képviselő lehet, de kizárja a tisztségviselőket és azokat, akik a törvény kihirdetése után 6 évvel nem tudnak írni-olvasni. 3. A községi elöljárók választásáról: A. 1843-ban: A tanács és a képviselők jelölése alapján minden bevett lakos szavazatával választanák a főbírót és a pénztárak kezelőit 1 évre, a többi tisztségviselőt és szenátort 6 évre. B. 1844-ben: A helybeli választók népgyűlésben válasszanak minden tisztségviselőt 3 évre. 4. A hármaskerületi elöljárók választásáról: A. 1843-ban: A szokásos jelölés alapján a tanácsok és községek képviselői által 6 évre választanának tisztségviselőket. Kérik: az 5 táblabíró, a számvevő, a nádori fő- és alkapitány választható legyen, de legalább a főkapitányra ajánlást fogadjon el a nádor. B. 1844-ben: A magisztrátust a hármas és az egyes kerületek képviselői válasszák 3 évre. Választott tisztség legyen a számvevő, az alkapitány, és az egyes kerületeknél a táblabírák. A Hármas Kerületnél a táblabírók alkalmazását eltörölik. A főkapitányról a közgyűlés tagjai tegyenek javaslatot írásban, fejenkénti jelölő lapokon. 5. A tisztségviselők képességéről: A. 1843-ban: A kerületekben birtokos, jó erkölcsű és törvénytudományi jártasságú legyen. B. 1844-ben: A birtokosság nem feltétel, az anyagi javakat kezelő, elszámolásra kötelezettek esetében vagyoni biztosíték legyen. 6. Az országgyűlési követekről: A. 1843-ban: A követeket a tisztikar fejenkénti és a községek aránylagos szavazataival, kerületi birtokosok közül választanák. Az előírt képességi feltétel azonos a kerületi tisztségviselőkével. B. 1844-ben: Országgyűlési követnek választható az urszág minden honos keresztény lakosa, aki atyai, gyámi hatalom vagy csőd alatt nem áll. A két javaslat közötti eltérést e néhány pont összevetése is mutatja, a további vitás pontokat megvilágítják az országgyűlés két táblája közötti üzenetváltások. A kerületek országgyűlési képviselői — egyik éppen a nádori főkapitány — nem 125
