Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A "rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791-1843/44) / 103. o.
évenként válasszák, a képviseló'ket pedig 3 évenként minden 100 lélek után egy főt. A kerületi hivatalok tisztségviselőit, a tanácsok és a képviselők, a népesség és a birtok szerint meghatározott szavazati arányban válasszák. A közgyűlési tanácskozásokon minden község 2 követének 2 szavazata, a tisztikarnak fejenként 1 szavazata legyen. A közgyűlési határozat ellenére a kerületek magisztrátusa folyamodványt írt a nádorhoz, melyben adómentességük és örökös tisztségük megmaradásának pártolását és a szervezkedők, különösen a kisújszállásiak, megbüntetését kérték. A hosszadalmas vizsgálat eredménye 4 személy megbüntetése és két egyházi tanító elbocsátása lett. A Jászkun Kerület belrendezési javaslatait a közgyűlés megküldte az ország törvényhatóságainak, de azok válaszaiból sajnos alig maradt meg valami. Az előzetesen a szervezkedők által elküldött javaslatokra, vagy a kisújszállási javaslatra esetlegesen érkezett megjegyzések pedig teljesen eltűntek. A közgyűléshez írt néhány válaszból hármat említünk. Bihar megye 1843. szeptember 20-i közgyűléséből közli: pártolja, hogy a kerületek rendezéséről még a folyó országgyűlésen törvény hozasson, mert „még a megyék is, mellyeknek önállóságok, és önhatóságokról törvények kezeskednek, naponta szűkebb körbe szoríttatni céloztatnak, meg kell ragadnunk minden feleslegesnek látszó eszközt is, hogy a velünk rokon szerkezetű hatóságok jogait és szabadságait törvények által biztosítsuk.' A szabad királyi városok közül Bakabánya támogatását ígéri, mert mint írják, „félő hogy a veszedelmes bizgatók terjednek s a törvényhez és köz igazgatáshoz, mit sem tudó pór nép szívében elöljáróinak tiszteletét megrezzentő gyökeret ver". Kassa szintén pártolását ígérte, ha a tervezetet a szabad királyi városoknál érvényes elvekhez igazítják, és a zsidók megtelepedését akadályozó világos törvényeket hoz a kerület. 39 Mindezekből és az országgyűlési követek jelentéseiből is az következtethető, hogy a kerületek magisztrátusa nem adta fel korábbi konzervatív felfogását. Az országgyűlés alsó táblája 1844. február 5-én a szabad királyi városok berendezéséről készült javaslatot, majd március 26-án a kerületek belrendezésének törvényjavaslatát tárgyalta. A kettőt összehasonlítva látható, hogy a szabad királyi városok rendezéséről készült javaslat alig tér el az egész kerület és annak egyes helységei önkormányzatának rendezési tervétől. A főfelügyeletet mindkét esetben a Helytartótanács gyakorolná, de a kerületek legfőbb végrehajtó hatalma a nádor, illetve a nádori főkapitány kezében maradna. A szabad királyi városoknál a Helytartótanács az évi költségvetésbe és adókivetésbe nem avatkoznék, a kerületek esetében viszont ezekhez a Helytartótanács jóváhagyása lenne szükséges. A szabad királyi városokban a tisztviselőket 6 évre választaná a képviselőtestület, a kerületekben, az egyes helységek tanácsait népgyűlés, a kerületi magisztrátust pedig a helységek képviselői választanák 3 évre. Különbség ifi BKML Kiskunfélegyháza levéltára (továbbiakban: Kkfh. lt.) L 65 Cs 10 Sz 79/1843 SZML JK Ker. kig. Fasc. 2. N° 2900/1843. 37 SZML JK. Ker. kig. Fasc. 3. N° 2896/1843. 38 SZMLJK. Ker. kig. Fasc. 3. N° 119/1843. 39 SZML JK. Ker. kig. Fasc. 3. Kassa város 1844. febr. 6-i átirata. Országgyűlési irományok 1843/44. II. köt. Pozsony 1844. 606. Törvénycikk a királyi városokról 105-135. Törvényjavaslat a Jász-Kún kerületek rendezéséről 197-226. 124
