Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A "rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791-1843/44) / 103. o.
tum nyomtatásban is megjelent. Az új javaslatok elkészülte előtt Somsics Pongrác alnádor és a kerületek közgyűlése is megvizsgálta Almásy előterjesztését. Az előterjesztés részletes ismertetésére jelen tanulmány terjedelmi okok miatt sem vállalkozhat, alaphangja és céljai azonban megállapíthatók az 1793-as javaslatra 1828-ban adott véleményekből. Ugy véljük, a véleménykülönbségek bemutatása tükrözi és alátámasztja a bevezetőben elmondottakat, s egyben az operátumok Jászkun Kerületre tett hatását, illetve a kerületek részéről velük szemben támasztott elvárásokat is érzékelteti. Almásy Ignác és az országos bizottság abból az elvből indult ki, hogy a joghatóságok különbözőségéből a közigazgatásban igen sok feszültség keletkezik, ezért törekedni kell arra, hogy a kiváltságos kerületek a szomszédos megyei joghatóságokkal szorosabb kapcsolatbakerüljenek és a közigazgatás kölcsönös rokonságára jussanak. Ezért a kiváltságos kerületek felügyeletét s a szomszédos megyével való kapcsolat ápolását a főispánra bíznák, aki ugyanazzal a hatalommal rendelkezne a kerületekben mint a megyékben. A kiváltságos kerületekben lakó nemesek nemességük publikálása és törvényesítése tekintetében a szomszédos megyékbe tartoznának. Végül a kerületek államigazgatási ügyeiket azokkal a megyékkel egyetértésben intéznék, amelyekbe bekebeleztettek. Ezek az alapelvek gyökeresen ellenkeztek a Jászkun Kerület korábbi privilégiumaival, s az operátumra véleményt adó Somsics Pongrác is, továbbá a Jászkun Kerületek közgyűlése által megbízott választmány is tiltakozott érvényesítésük ellen. A regnicolaris deputacio által készített operátum és az arra adott Somsics-féle vélemény, 13 valamint a kerületek észrevételeinek öszszevetéséből előtűnnek azok a sarkalatos pontok, amelyekben az operátum gyökeres változást kívánt hozni. A megyékbe való beolvasztási törekvésnek a közigazgatás egységesítése szempontjából volt bizonyos haladó tartalma. A kiváltó ok viszont elsősorban ez volt, hanem a nemesek sorozatos panasza a közteherviselés ellen. A kerületi privilégiumok megszüntetésével a meglé/ő jogi keretek között nem érvényesíthető nemesi előjogoknak kívántak megfelelő érvényesülési lehetőséget adni. 1828-ban, a tényleges helyzetből kiindulva, Somsics Pongrácnak és a kerületeknek egyaránt az a véleménye, hogy a kerületek közigazgatási és joghatósági önállóságát fenn kell tartani. A nemesség publikálása vagy törvényesítése végett nem szükséges a megyékbe való bekebelezés, mivel a nemesség újra való publikálása az ország összes jogkörében minden nemesnek szabadságában áll; a törvényesítést pedig, amelyet a származási helyen - ahonnan a nemes a kerületbe költözött — intéztek, el kell fogadni. A nemesi előjogok védelmét — a kerületbeli nemesek panaszaira — magáévá 12 ALMÁSY Ignác: Elaboratum de regulatione districtus Jazigum et Cumanorom (XI. sz. melléklet a kötetben: Opus excelsae deputationis regnicolaris in publico-politicis objecta articulo 67. anni 1791. sibi delata elaboratum. Posonii 1826.) 13 , . Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban: SZML) Jaszkun Kerület közigazgatási iratai (továbbiakban: JK.Ker.kig.) Fasc. 4. N° 2125/1828. 14 SZML JK. Ker. kig. Fasc. 4. N° 152/1829. 112
