Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A "rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791-1843/44) / 103. o.
rendnek az érvényesülését akadályozta, amely a békés fejlődés hordozója lehetett volna. Egyetértünk SZEKFÜ Gyula azon megállapításával, mely szerint a reformországgyűléseken felújított bizottsági munkák közjogi reformjavaslatai már a megyékben elbuktak, ahol a haladást akadályozó kisnemesi tömegek hatására sorra születtek a reformokat akadályozó vagy elutasító követutasítások. Hozzájárult a sikertelenséghez, mint az tanulmányunkból is kitűnik, az országgyűlés nehézkes tárgyalási módja is. Annak ellenére, hogy a rendszeres bizottságok javaslatai elkészülésükkor nem valósultak meg, az előterjesztések megyei vitái a hazai polgári átalakulás fontos állomásaivá váltak. A viták történeti feldolgozására vállalkozó újabb irodalomból legjelentősebb BARTA István munkája. Rövid összefoglaló tanulmányban foglalkozott a témával GERGELY András, a tanügyi bizottság munkájával pedig BÉNYEI Miklós. A tízkötetes Magyarország története ötödik kötetében BEND A Kálmán, VÖRÖS Károly és GERGELY András által írt fejezetek tárgyalják a bizottságok munkáit, vitáit és azok társadalmi hátterét. Az itt említett művek azonban elsősorban a megyékre és a szabad királyi városokra vonatkozó forrásokra támaszkodnak s csak alig érintik a szabad kerületeket, holott a bizottsági munkák egyik feladata éppen e kerületek belső szerkezetének, önkormányzatának reformja volt. A megmaradt levéltári források sajnos hiányosak, a haladó és konzervatív erők fő ütközési pontjai azonban így is megállapíthatók. Ahhoz, hogy megérthessük a rendszeres bizottságok munkáinak hatását a Jászkun Kerületre, előzetesen a kiváltságos kerület sajátos jogi és társadalmi helyzetét kell megismerni. /. A Jászkun Kerület társadalma, igazgatása A jászok és kunok partikuláris joga az 1848-as szabadságharcig teljes egészében elkülönült az ország más területein élők jogi helyzetétől, s ténylegesen 1853-ig létezett. A Jászkun Kerület különleges jogállása Mária Terézia 1745. május 6. privilégiumán, annak 1751. évi, országgyűlés által is megerősített változatán és az 1799. évi, József nádor által kiadott statútumokon alapult. Az 1745-ben kiadott kiváltságlevél témánkhoz kapcsolódó legfontosabb megállapításait — a tisztségviselők szabad választásáról — a negyedik pont tartalmazza: a nádori főkapitányt a nádor nevezi ki. Az ő elnöksége alatt választják a lakosok kerületi tisztjeiket. A bírákat és a helységek más tisztségviselőit a lakosok maguk közül, vagy máshonnan, szabadon választhatják. Ugyanez a kiváltságlevél a jászkunok polgári igazgatására vonatkozóan még két sarkalatos megállapítást rögzített, nevezetesen, 4 BARTA István: A fiatal Kossuth Bp. 1966.; GERGELY András: A „rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a magyar reformmozgalom kibontakozásában. Tiszatáj, 1974. 6. sz. 37-41.; Magyarország története 5. köt. 1790-1848. Bp. 1980. 5 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és igazgatása 1745 —1848-ig. A Jászkunság kutatása 1985. Kecskemét-Szolnok 1986. 104
