Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: A Magyar Kommunista Párt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1947–1948
tették, a Magyar Kommunista Párt törvénytelen eszközök alkalmazásától sem riad vissza a hatalom megszerzése érdekében.69 További példa ezen eszközök alkalmazására a választási csalások miatt benyújtott keresetek elbírálásának mikéntje. Míg 1945-ben a Választási Bíróságnak nem kellett érdemi tevékenységet kifejtenie panaszok hiányában, addig 1947-ben több mint ötven petíciót nyújtottak be, melyekről az elkövetkezendő hónapokban kellett döntést hozni.70 Az MFP a kékcédulás csalásra hivatkozva kétségbe vonta a választások érvényességét. Az MKP javaslatára azonban a Választási Bíróság - az ajánlási ívekkel történt visszaélésre hivatkozva - az MFP mandátumait semmisítette meg.71 Mivel így az panaszosi minőségét is elvesztette, ezért az általa kezdeményezett eljárás is megszűnt.72 Mindent figyelembe véve a választási eredmények csalódást okoztak a megye kommunistái számára. Az országosnál gyengébb szereplés okai sokrétűek. Egyrészt a helyi titkárok már említett alkalmatlansága nehezítette a pártvezetés számára az erőviszonyok pontos felmérését: „a jelentések még mindig nem megfelelőek. Az elvtársak nem küldik pontosan [...] nem jelentenek és így a legjobb akaratunk mellett sem látjuk tisztán a járás, vagy város politikai helyzetét. További hiba volt, hogy a szervezetek „ nagy része nem tudta megérteni az értelmiségi szervezés fontosságát és legjobb esetben az értelmiség szerepe csak szólamokban mutatkozott meg, de nem szervező munkában." Ugyanakkor a kommunista értelmiséget sem tudták kellően felhasználni: „Értelmiségeink párthűsége egyáltalán nem kielégítő, kb. 10 %-a fejt ki némi pártmunkát a többi semmit [...]. Úgy látszik csak céljaik elérésére léptek be pártunkba. "75 Jól képzett, használható agitátorokban így hiányt szenvedett a párt. Hiába állítottak fel agitátorképző iskolát Kisújszálláson és Szolnokon, mivel ezeken a helyeken elsősorban a helyi kádereket foglakoztatták. Mezőtúron szintén jól meg tudták szervezni a választási propagandát, ám ennek hatása is csak lokálisan érvényesült, így a „falusi szervezetek, amelyek vezetősége fáradt 69 HUBAI L. 2001. 78-79. p. 70 RUSZOLY József: A választási bíráskodás Mo.-on. Bp. 1980. 481. p. 71 Ezt a 49 mandátumot nem osztották újra, így csökkent a képviselők száma és jelentősen módosult a pártok parlamenten belüli aránya, természetesen a koalíció javára. 72 HUBAI L. 2001.80. 73 JNSZML MKP ir. X. 40/i. 15. ő.e. 5. tétel, Az MKP megyei propagandistájának és gazdasági vezetőjének körlevele a járási és városi titkároknak, 1947. március 19. 74 JNSZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 17. ő.e. 41. tétel, Jelentés az MKP Megyei Bizottságától a választási eredményekről. Keltezés nélkül. 75 JNSZML MKP ir. X. 40/e. 5. ő.e. 18. tétel, Az MKP tiszai középjárási titkárának jelentése, 1947. június 3. 96
