Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: A Magyar Kommunista Párt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1947–1948

és öreg, egyáltalán nem tartották fontosnak az agitációs munkát. "7B Az agitációs munkában egyedüli pozitívumként a női agitátor csoportok alkalmazását lehet csak kiemelni. Nehezítette a kommunisták propaganda munkáját a lakosság életkörülményeinek romlása is. Közrejátszott ebben a harmadik éve tartó aszály, mely különösen a szegényparasztság eladósodását eredményezte. Ráadásul a pénzügyi hatóságok is épp a választásokat megelőző hetekben kezdték meg az adók behajtását. Fokozta a lakosság elégedetlenségét az is, ahogyan az MKP irányítása alatt működő rendőrség hozzálátott a drágaság letöréséhez. Erről eképp vallottak egy jelentésben: „ígértük, hogy a feketézőket kiirtjuk. A megyében a parasztasszonyokat bezártuk 2-3 kg terményért, lisztért 3-6 hónapra, de látták, hogy a nagy feketézők vígan szabad lábon szaladnak. ígértük a drágaság letörését, [...] azonban nem következett be, sőt bizonyos mértékben drágulás következett be a választást megelőző hetekben. "78 A lakosság hangulatát igen negatívan befolyásolta az a körülmény is, hogy megyénk területén a földosztás nem úgy valósult meg, mint az ország más területein. Sok településen kevés volt a szétosztható föld, nem tudtak minden igényt kielégíteni, így nagymértékű maradt a mezőgazdasági munkanélküliség. Ezt a három éves terv keretében megindítandó nagyszabású közmunkákkal igyekeztek ellensúlyozni.79 Csakhogy ennek kidolgozásával a kommunisták többsége saját bevallásuk szerint is igen rosszul foglalkozott: „Aza helyzet, hogy itt a három éves tervet főleg a közigazgatás készítette elő, a saját szervezeteink nem foglalkoztak vele elég intenzíven. "80 Részben ennek is betudható, hogy 1947. augusztus elsején, a három éves terv hivatalos megindulásakor a megye még mindig nem rendelkezett egy alapos, részleteiben is kihasználható, községekre lebontott tervezettel.81 Természetesen voltak kivételek, olyan települések, ahol a jól dolgozó helyi szervezetek komolyan foglalkoztak a tervek kimunkálásával. Azonban minden erőfeszítésük ellenére el kellett ismerniük. 76 JNSZML MKP ir. X. 40/a. 2. sor. 8. ő.e. 10. tétel, Jelentés a propagandamunkáról 1947. augusztus hónapban, 1947. szeptember 11. 77 Uo. 78 Uo. 79 Jellemzően földmunkák végzésére, csatornázásra, patakszabályozásra, bekötő utak építésére került sor. A jelentősebb beruházások közül példaként említhetjük a 135 kilowattos új rádió adóállomás építésének megkezdését Szolnokon. A rádió 1956-os forradalomban játszott szerepéről bővebben lásd: CSEH Géza: A Damjanich rádió hullámhosszán. SzoInok-1956. /A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 5./ 80 JNSZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 9. ő.e. 23. tétel, Jelentés az MKP Megyei Bizottságának 1947. szeptember-december havi munkájáról, Keltezés nélkül. 81 JNSZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 17. ő.e. 42. tétel, Jelentés az MKP Megyei Bizottságától a választás előtti politikai helyzetről és hangulatról, a választások hatásáról, Keltezés nélkül. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom