Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: A Magyar Kommunista Párt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1947–1948

beszámolói egyáltalán nem támasztották alá, így a megyei pártbizottság titkára végül felülbírálta álláspontját: „Tisza [József - Cs.A.] úgy látja, hogy a Sulyok párt ezek után megyei viszonylatban 10 % körül szerepel. "35 Azzal, hogy a Magyar Szabadság Párt felhagyott nyilvános gyűléseivel és a magánbeszélgetések módszerével szervezte tovább pártját, láthatóan megtévesztette a kommunista megyei vezetést, amely ugyanakkor - a tagtoborzási verseny sikertelenségéből mit sem okulva - saját esélyeit és lehetőségeit jelentősen túlbecsülte.

Az országos pártvezetés komolyabbnak ítélte meg a Magyar Szabadság Párt jelentette veszélyt, ezért a párt megsemmisítését határozták el. Céljukat a választójogi törvény módosításával akarták elérni oly módon, hogy a párt két vezéralakjától, Sulyok Dezsőtől és Drózdy Győzőtől megvonták a választójogot, meggátolva képviselővé választásukat. Ezt látva a Szabadságpárt még a törvényjavaslat parlamenti vitájának befejezése előtt, önmaga feloszlatása mellett döntött.36

A túlságosan veszélyessé váló ellenzéki párt likvidálása közben a kommunisták nem feledték eredeti célkitűzésüket sem, nevezetesen a Kisgazdapárt szétforgácsolását. Szalámitaktikájuk eredményeként két új párt is alakult. Az FKgP-ből még márciusban kilépő Pfeiffer Zoltán és csoportja júliusban létrehozta a Magyar Függetlenségi Pártot. Szintén ebben a hónapban alakult meg a Balogh István vezette Független Magyar Demokrata Párt, melyben volt kisgazdák mellett helyet kaptak a kommunistákkal együttműködni nem akaró parasztpártiak és volt szabadságpárti politikusok is."7 Jász-Nagykun- Szolnok vármegyében ugyan nem állított listát, de országos szinten külön indult a választásokon a Demokrata Néppárt kisgazdákból kiváló frakciója is. A Keresztény Női Tábor viszont állított lajstromot, akárcsak a Peyer Károly által erősített Magyar Radikális Párt,38 valamint a csekély esélyekkel harcba szálló Polgári Demokrata Párt is. így az önálló választókerületnek számító Jász- Nagykun-Szolnok vármegyében kilenc párt versengett egymással.

35 U.o.

36 HUBAI László: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920-2000 I. kötet. Bp. 2001. 75. p.

37 HUBAI L. 2001.77. p.

38 Mind az FMDP augusztus 15-i (A Független Magyar Demokratikus Párt zászlóbontó nagygyűlése az árnyékban - felsüléssel, Tiszavidék, 1947. augusztus 17.), mind az MRP augusztus 23-i szolnoki választási nagygyűlését megzavarták. Utóbbiról így tudósít egy jelentés: „Peyer Károly beszédét az ott megjelent munkás tömegek nem bírták szó nélkül megállni. [...]. A két munkás párt tagjai, főleg az SZDP tagok epés megjegyzéseket tettek. Egy ízben már úgy látszott, hogy Peyert tettleg inzultálják és a tömeg erősen megközelítette a szónoki asztalt, a demokratikus rendőrség ezt megakadályozta. [...] Amíg a tömeg el nem mozdult, addig Peyer a rendőr gyűrűből nem mert kimozdulni. [...] A gyűlés színhelyén miközben a gépkocsijába beszállt, Peyert egy nő leköpte. "JNSZML MKP ir. X. 40/a. 2. sor. 7. ő.e. 1. tétel, Jelentés az MRP 1947. augusztus 23-i szolnoki nagygyűléséről, 1947. augusztus 23.