Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: A Magyar Kommunista Párt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1947–1948
Az ellenzéki pártok kapcsán érdemes megemlékezni az egyház szerepéről is. Mint azt a kommunisták országos pártvezetésüknek jelentették: „Egyházi körökben úgy látszik az a taktikai elgondolás lesz úrrá, hogy a jobboldali pártokat megyék szerint olyan mértékben részesítik támogatásban, amilyen mértékben a helyi jelölt személye nekik megfelel. Egységes országos támogatásról úgy látszik nincsen szó, hanem ezzel a személyi válogatással kívánják a parlamenti jobboldalt kialakítani. "39 Az MKP megyei választmányi ülésén így értékelte a tavaszi események következtében beállt változásokat: „A pártunk szétdarabolta a reakciót. [...] Nem tudtak észbe kapni, olyan gyors csapásokat kaptak, hogy a fejük veszett el. A kisgazda párt le lett fejezve. Nem maradt vezető garnitúra. Azonban [...] Végeredményben nincs meg a végleges leszámolás. "40 A végső „leszámoláshoz" előbb új választások megtartására volt szükség. Ennek mielőbbi kiírására ösztönözte a Kommunista Pártot a Kisgazdapárt meggyengülésén túl az a tény is, hogy közeledett az 1947 februárjában aláírt békeszerződés szeptemberi életbe lépésének ideje, melynek kapcsán ekkor még számoltak azzal a lehetőséggel, hogy a szovjet csapatok elhagyhatják hazánk területét. Márpedig a politikai hatalomért folytatott harcban a szovjetek segítsége felbecsülhetetlen volt a kommunisták számára, ezért addig kívántak élni támogatásukkal, amíg lehetett. Végül nem elhanyagolható szempont volt az sem, hogy a belügyi tárca Rajk László vezetésével teljes egészében kommunista befolyás alatt állt, ami a választások lebonyolítása és ellenőrzése során csábító lehetőséget nyújtott a különböző manipulációkra.41 A végső eredmény befolyásolása érdekében az MKP Központi Vezetőségének utasítására már a választások előkészítése során történtek intézkedések. Erre az országgyűlési választásokról szóló 1947. évi XXII. törvény biztosított lehetőséget, melyet július 22-23-án fogadtattak el a parlamenttel, közvetlenül a feloszlatása előtt. A törvény számos ponton módosította az 1945. évi választójogi törvényt. így például változott a mandátumok kiosztásának rendszere, mely jelentős mértékben jutalmazta a választásokon győztes koalíció tagjait. Széles teret engedtek az ideiglenes névjegyzékkivonattal történő szavazásnak, vagyis ezentúl nemcsak a szavazatszedő és választási bizottságok tagjai, hanem gyakorlatilag bárki szavazhatott kék cédula felmutatásával lakóhelyétől távoli szavazókörben is. 39 Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, Magyar Kommunista Párt iratai (Továbbiakban: PSZL MKP ir.) 274-9/48. 12. lap Ezúton is köszönetet mondok a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár dolgozóinak a dokumentumok készséges rendelkezésemre bocsátásáért. 40 JNSZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 3. ő.e. 6. tétel, Jegyzőkönyv az MKP megyei választmányi üléséről, 1947. június 15. 41 GYARMATI György: Ha tied az ÁVO, tied a hatalom... In: Államvédelem a Rákosikorszakban (Szerk.: Gyarmati György) Történeti Hivatal. 2000. 97-98. p. 89
