Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569
rünk viszont néhány olyan esetet, amikor ugyancsak Szolnok vármegye - Erdéllyel határos - kelet-magyarországi megyével vett részt ilyenen.56 Itt ismét nem volt eldönthető, hogy a Szolnok szó Külső-Szolnok megyét takarja-e? Csak sejteni lehet, hogy igen. A kérdésekre a választ az is nehezíti, hogy az oklevelek zöme csak „erdélyi rész"-ről beszél, de akadnak olyanok is köztük fontosak, amelyek Erdélyországról /Regnum Transsilvaniae/ írnak.57 Végül arról szeretnénk szólni mindent összevetve, hogy mi Külső- Szolnok vármegyét a Magyar Királyságon belül mindig Magyarországhoz tarto- zottnak véljük. Annak nyitva hagyásával, hogy volt két olyan rövid történeti időszak, amikor esetleg Erdélyhez tartozhatott. Az egyik időszak 1261-1270 közé tehető, amikor V. István ifjabb király a Dunától keletre eső területen önálló kelet-magyarországi királyságot hozott létre.58 Feltételezik egyes történetírók, hogy V. István ekkor az Erdélyi Vajdaság területét kibővítette Külső-Szolnok hozzácsatolásával. Erre mi bizonyítékot nem találtunk. Sőt tudva azt, hogy V. István Magyar Királyságban gondolkodott - a kettéosztottságot csak ideiglenesnek tekintette, apja IV. Béla haláláig - nem valószínű, hogy ilyen döntést hozott. A másik lehetséges időszak 1307. október 10. és 1321. november 1. közé tehető és ekkor valószínűbbnek látszik az Erdélyi Vajdasághoz való tartozás. 1307. október 10-én ugyanis az történt, hogy a rákosi országgyűlés Károly Róbertet ismerte el magyar királynak, amit viszont Kán László erdélyi vajda nem fogadott el. Önálló erdélyi államot hozott létre Szabolcs, Szatmár, Bihar és talán /Külső/-Szolnok vármegyék csatolásával.59 Ezt sem találtuk azonban egyértelműnek, mert úgy láttuk, hogy az Erdély szélén lévő öt vármegye - Bihar, Szabolcs, Szatmár, Szolnok és Kraszna - inkább kettős uralom alatt állt. A Kál56 Semmi információ nem mutat arra, hogy az erdélyi hét vármegye valamelyikével is részt vettek volna proclamata congregation /nádori gyűlésen/. 57 Mindenekelőtt az első /1222. évi/ és a második /1331. évi/ aranybulla nevezi Erdélyt országnak. De később is találkoztunk ilyen kifejezéssel, pl. egy 1361. évi szeptember 22-én kelt oklevélben /DL 73.687/. Miszerint Péter erdélyi alvajda Szentimrén ülést tartott együtt az ország nemeseivel /unacum regni nobilibus/. 58 Ez egészen pontosan 1262. december 5 előtt, a pozsonyi békeszerződésben öltött testet, amikor István királyfi felvette az „ifjabb királyi" címet, valamint a „kunok ura" címet és egészen 1270-ig /IV. Béla haláláig/ uralkodott az ún. keleti országrészen. A két országrész határa többek között a Duna vonalán húzódott, /BENDA Kálmán /főszerk./: Magyarország történeti kronológiája. I. köt. A kezdetektől 1526-ig. Bp. 1983. 158. p./. 59 Az önálló erdélyi országot Kán László erdélyi vajda hozta létre, aki nem ismerte el Károly Róbertet magyar királynak 1307. október 10-i megválasztása alkalmával. Ezért önálló erdélyi államot hozott létre, amely 1321. november l-ig állt fenn. /BENDA Kálmán /főszerk./: Magyarország történeti kronológiája. I. köt. Bp. 1983. 191. p./ Az önálló Erdély ország 1321. november l-jén szűnt meg. /Mint előbb 197. oldal./. 186
