Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569
nádorhoz /országbíróhoz/ fellebbeztek. Más szóval a nádori proclamata congregatiokon vettek részt.30 A hovatartozás eldöntésének harmadik kritériuma volt, hogy alkalmaz- ták-e peres ügyekben, ill. a büntetőeljárásban azokat az eltérő szabályozásokat, amelyeket csak az Erdélyi Vajdaságban és Horvát-Szlavón Országban lehetett érvényesíteni.51 A kérdés eldöntésére a negyedik kapaszkodót az jelenti, hogy a külsőszolnokiak hova jártak törvénykezni: a magyar országgyűlésekre, vagy az erdélyi tartományi gyűlésekre? Több okleveles forrást ismerünk, amely pl. erdélyi tartományi gyűlésről tudósít, sőt felsorolja a résztvevő megyéket is. Ezeknek a száma mindig hét és köztük található Szolnok is.52 Nem lehet azonban biztosan eldönteni, hogy e mögött csak Belső-Szolnok van-e vagy Külső-Szolnok is beleértendő? Az azonban biztos, hogy egyetlen alkalommal sem találkoztunk olyan üggyel, amely külső-szolnoki lett volna és arról az erdélyi tartományi gyűlésen - azaz TordánJÍ - döntöttek volna. Az oklevelek kis száma miatt azonban ez tekinthető statisztikai véletlennek is. A kérdést a másik oldalról megközelíteni sem tudjuk, mert 1411 előtt egyetlen olyan országgyűlést sem találtunk, amelynek résztvevő megyéi fel lettek volna sorolva, így nem kaphattunk választ arra, hogy a külső-szolnokiak odajártak volna?54 A kérdés eldöntésének az ötödik lehetősége lenne annak ismerete, hogy amíg voltak nádori proclamata congregatiók, a külső-szolnokiak milyen szomszédos megyékkel vettek azon részt? Nem találkoztunk egyetlen olyan forrással sem, amely arról írt volna, hogy Külső-Szolnok akár Pest, akár Heves, akár Csongrád, akár Békés megyék valamelyikével ilyenen vett volna részt.55 Isme50 A nádori proclamata congregatio világosan elárulja Külső-Szolnok hovatartozását. Pl. 1270. január 30-án Külső-Szolnok Bihar, Szatmár, Kraszna, Békés, Zaránd, Szabolcs vármegyékkel vesz részt ilyen gyűlésen. Ez világosan mutatja a Magyarországhoz való tartozását, mert különben a vajdai gyűlésen /Tordán/ kellett volna megjelenni. 51 WERBŐCZY István: Tripartitum. III. rész. 3. cím. 1-15. §. /Sziavon és Erdélyország külön szokásjogáról/. 52 A hét vármegye a következő: Belső-Szolnok, Beszterce, Kolos, Doboka, Küküllő, Torda és Fehér vármegyék. 53 A tordai tartományi gyűlésen a hét vármegyén kívül, a szász és az ugyancsak hét székely szék vett részt. 54 1410 után e tekintetben nincs vita, mert 1410-től a Külső-Szolnok vármegyei követek a magyarországi gyűléseken vesznek részt. Jelesen 1505-ben pl. Vas Mihály és Vezsenyi Mihály, mint Külső-Szolnok követe a Rákos-mezei országgyűlésen jelent meg. /Történelmi Tár, 1888. évf. 78. p./. 55 De találkoztunk pl. Békés-Csanád, Heves-Borsod, Heves-Nógrád, vagy Pest-Pilis vármegyék proclamata congregatioival is. Ez intézményt a király rendelte el több megyét érintő ügy elrendezésére, a gyűlést a nádor tartotta. Megszüntette Mátyás király 1438-ban. 185
