Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569
magyarországi részében volt kénytelen igazságszolgáltatásban részesülni kb. 1380-ig. A változás - a közigazgatási kettészakadás - feltételei 1380 körül azáltal jöttek létre, hogy a Közép-Tisza vidéken is annyira megszaporodott a nemesek száma, hogy elszakadva a keleti megyerésztől - megőrizve a Külső-Szolnok elnevezést - önálló vármegyét alakítottak.5 A vármegyei ügymenet ezáltal úgy alakult, hogy kb. 1380 előtt mindkét megyerész nemessége számára az ügyeket a kelet-magyarországi Sződemeteren és Kénén intézték.6 Ez 1380 után kb. úgy változott meg, hogy a Közép-Tisza vidéki nemesek ügyeit Szolnokon ill. Tiszavarsányban rendezték, a vármegyei autonómia alapján. Ez a Külső-Szolnok vármegye a kisebbek közé tartozott, ami kitűnik abból, hogy csak két járása volt, két szolgabíróval. Az új Közép-Tisza vidéki Külső-Szolnok megyéről nem áll rendelkezésre elég információ, így nem ismerjük sorozatban tisztségviselőik nevét, sem a vármegye működési mechanizmusát. Ma még nem ismert az sem, hogy az elegendő számú nemesség honnan érkezett a Közép-Tisza-vidékre,7 nem tudjuk hogy mi volt a nemesség érkezésének a mozgató rugója, avagy ez spontán, netán szervezett mozgás volt. Az azonban világossá vált, hogy a Közép-Tisza-vidéken a vármegye területének kiterjesztésére nem volt lehetőség, mert a területi szomszédságban élő jászok és kunok személyükben nem voltak nemesek és egyébként is más társadalmi-közigazgatási státusban éltek. A Közép-Tisza-vidéken 1380 körül önállósult Külső-Szolnok vármegye az önállóságát 1569-ig tudta megőrizni, amikortól is a török előnyomulása és a nemesek elmenekülése miatt, képtelen lett a nemesi vármegye feladatait ellátni. Ezért 1569-ben október 26-i hatállyal, a vármegye északi nagyobb részét „igazságszolgáltatás tekintetében" Heves vármegyéhez utalták.8 Az igazgatási gyakorlat következtében itt a vármegye negyedik /Tiszai/ járása lett. Más forrásból pedig ismert, hogy a vármegye kisebb, déli részét Békés vármegyéhez csatolták.9 5 A Tisza-vidéki Külső.-Szolnok által kiadott első oklevéllel 1380. július 9-én kelt Szolnokon - találkoztunk /OL DL 98.076/. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korábban esetleg nem történt itt kiadás, de az csak egy-két évvel lehetett korábbi. 6 Kene és Sződemeter ma Romániában van. Kene a Szilágy megyei Tasnád észak-nyugati, Sződemeter pedig ugyancsak Tasnád nyugati szomszédja. A jelenlegi magyar határtól kb. 40 km-re vannak, Debrecen magasságában. 7 Jelzéseink vannak arra, hogy Pest vármegyéből is érkeztek. 8 A Heves vármegyéhez való utalásról „igazságszolgáltatás céljából" az 1569. évi LII. tc. ren delkezett, miután Külső-Szolnok vármegyének sem alispánja, sem szolgabírái nem voltak a törökjelenléte miatt. 9 Erre való utalás egy iratra a következő rájegyzés: „Balthazar Abramffy de Gyula Vicecomes et Johannes fyntha nótárius Comitatuum Bekes, chyungrad et Zolnok exteriori". Magyarul: „Gyulai Ábrahámffy Baltazár alispán és Finta János Békés, Csongrád és Külső-Szolnok vár170
