Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569
Ennek következtében az északi, nagyobb rész ügymenete 1569-től Egerben, míg a déli rész ügymenete valahol Békés vármegyében zajlott. Tanulmányunkat - bizonyos eredmények felmutatás ellenére - nem tekintjük befejezettnek és lezártnak, mert egy jobb kutatási pozícióból bizonyára további ismeretek birtokába lehet jutni. Különösen kívánatos a Békés vármegyéhez fűződő közigazgatási kapcsolatok részletesebb megvilágítása. Monografikus mélységű írás mindez ideig nem született a hajdan volt Külső-Szolnok vármegye történetéről. Valószínű, hogy belátható időn belül ilyen munka nem is készülhet. Sem a régészeti feltárás, sem a helytörténet, valamint az országos szintű történeti kutatás nem vetette még meg ennek az alapjait. Többek között a következő feltételek hiányoznak. Nincsenek az idevonatkozó középkori oklevelek semmilyen rendben - időrendben, kiadók szerinti rendben, témák szerinti rendben, települési rendben - összeállítva. Sőt sok forrás még katalógus szinten sem ismert. A kor jobb megismeréséhez a viszonylag nagy számban már megjelent helytörténeti monográfiák sem szolgáltatnak elég támpontot. Alig születtek eddig a témában résztanulmányok, amelyek mégis megjelentek azok más aspektusból készültek, vagy más mű kisebb, önálló fejezeteként. A régészet is adós még néhány alapvető feltárással. A jelenlegi írás - bár a korábbi szerzőkhöz képest számos eddig ismeretlen forrásra támaszkodik - sem tud a teljesség igényével fellépni. Ennek oka a fenti hiányosságokon kívül abban keresendő, hogy a kutatás során, katalogizálási technikai okok miatt, a meglévő okleveleknek is csak mintegy 50 százalékát tudtuk megtekinteni. Egészen bizonyos azonban az is, hogy az elszakított területek levéltáraiban volt /lévő/ idevágó oklevelek jelentős része még nincs is Budapesten katalogizálva. Adatgyűjtésünknek kettő alapvető bázisa volt. Az egyik csoportba az oklevelek tartoztak, függetlenül attól, hogy azok megjelentek-e már nyomtatásban, avagy nem. A másik csoportban az eddig elkészült résztanulmányokat vettük figyelembe, de nem hanyagoltuk el a különböző kötetekben foglalt, témánkat érintő önálló fejezeteket sem. Kutatásunk során három résztanulmánynak minősíthető munkával találkoztuk. Történeti sorrendben az elsőt Benkő József - Erdély kutatója - készítette valamikor 1814 előtt „Transsilvania" címmel, amely kéziratban maradt. Főleg a szolnoki vár kérdésében foglalt el olyan álláspontot, amelyet a legújabb kori történészek vagy nem ismernek, vagy figyelmen kívül hagynak.10 megyék jegyzője" /Sohasem volt időnk ezt tovább kutatni /OL P-419 Károlyi és Bosnyák cs. lt. 11. cs. Miscellania Fasc. 1. 56. p./ 10 BENKŐ József: Transsilvania speciális. /Kézirat/, /Erdélyország különösen megyei tekintetben./ OSZK Kézirattár Quarta latina 3865. 171
