Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Forradalom után… A hatalmi restauráció jellegzetességei Szolnok megyében (1956–1958)
Az 1957-58-ban kialakult politikai helyzet a Szigligeti Színház repertoárjára is erősen kihatott. Bár a megyei funkcionáriusok ismételten erőltették a szovjet darabok műsorra tűzését, Prókai István színházigazgató ezt ügyesen elhárította. Arra hivatkozott, hogy a színdarabok bemutatására csak a következő évadban kerülhet sor, mivel magyar nyelvre fordításukhoz hosszabb időre van szükség.84 Műsorra tűzésükre azonban később sem került sor, sőt, Majakovszkij: Fürdő című politikai szatíráját éppen a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatára húzták ki a tervezetből. Feltűnően sok zenés darabot 0Csókos asszony, Mézeskalács, Bástya sétány 77, Bajadér és Rigó Jancsi) mutattak be, de az Ember tragédiáját is játszhatták, amelyet a Rákosikorszakban nem, vagy csak erősen megcsonkított változatban adhattak elő.85 Bizonyos enyhülés mégiscsak érezhető volt a kultúrpolitikában a helyi funkcionáriusok szakadatlan közbeavatkozása ellenére is. 1957 elejére a helyi párt- és tanácsi szervek vezetésében, különösen vidéken, érzékelhetően megerősödött az értelmiség ellenes hangulat. Az MSZMP Jászapáti Járási Elnökségétől a megyei pártbizottságra beérkezett jelentésben fasisztákról és doktor urakról olvashatunk, akik állítólag a munkástanácsokban tevékenykedtek. A forradalomban részt vett pedagógusok ellen valóságos hajszát indítottak. Szolnok megyében öt személyt bírósági úton elítéltek, kilencet ítélet nélkül internáltak. 1957. szeptember 6-ig összesen 61 tanárt és tanítót bocsájtottak el állásából, de egyes községi vezetők olyan nevelők áthelyezését is követelték, akiknek fegyelmi ügye lezárult és nem mozdították el őket munkahelyükről.8'' 15-18 esetben a rendőrség és a karhatalmi szervek bántalmazták a pedagógusokat, többet közülük minden ok nélkül, s ezek a meghurcolt emberek az MSZMP Központi Bizottságánál és az Oktatásügyi Minisztériumnál panaszt tettek a brutális erőszak miatt. A megyei tanács művelődési osztályának vezetője szerint, sehol máshonnan nem érkezett annyi panasz a minisztériumba, mint Szolnok megyéből. Molnár János, osztályvezető azonban nem tudta a verésektől megoltalmazni a tanárokat.87 Egy egészen különös ügyben Molnár személyesen fordult a minisztériumhoz segítségért. A Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága hat tanítóképzős és hét gimnáziumi tanuló kizárásáról hozott határozatot, akik részt vettek a forradalmi eseményekben. Ám az intézmények igazgatói és tanárai túlságosan szigorúnak tartották a döntést' és meg akarták akadályozni a tanulók eltávolítását 84 JNSZML XXIII. 2. 1957. márc. 12 i vb-jegyzőkönyv. 85 JNSZML XXIII. 2. 1957. júl. 16 i vb-ülés 173/1957. sz. hat. 86 JNSZML XXIII. 2. 1957. szept. 6-i vb-ülés 187/1957. sz. hat. - A 61 elbocsájtási ügyet később felülvizsgálták és 43 esetben enyhébb határozatot hoztak, ami többnyire áthelyezést jelentett. 87 JNSZML XXIII. 2. 1957. febr. 28-i vb-ülés 52/1957. sz. hat. - Molnár János osztályvezető és Majoros Károly tanulmányi felügyelő a politikai okból indított fegyelmi ügyekben lehetőségük szerint jóindulattal jártak el. 154
