Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - VADÁSZ ISTVÁN: Abádszalók burgonyatermesztése
Következtetések: Az elmondottakat összegezve arra kell következtetnünk, hogy az abádszalöki burgonyatermesztés történetének feldolgozása további kutatói feladatokat jelent. Több felmerült kérdés vár megválaszolásra. A legelső ezek között is a burgonyatermesztés elterjedésének pontos idejével és a termesztés méreteivel van összefüggésben. Tisztázásra vár, mikor, ki, vagy kik honosították meg a kerti müvelés kereteit túllépő termelést az abádi és a szalóki határban. Ugyancsak felderítésre vár a burgonya vetésszerkezetben jelentkező térhódításának nyomon követése is. Mindezt úgy kell elvégezni, hogy összevetést kell tennünk az országos tendenciákkal, az országos termesztési tapasztalatokkal, a termelésre specializálódó körzetekben jelentkező folyamatokkal. Itt kell megjegyeznünk, hogy a Kakó család megismert tagjainak a talajjal, a vetőgumó kiválasztással kapcsolatos megfigyelései teljesen, vagy nagymértékben egybeesnek a korabeli burgonyatermesztéssel kapcsolatos szakirodalom útmutatásaival.29 Kutatásra vár a piacozás pontosabb képének megrajzolása, az 1950-es és 1960- as évekbeli termelés feldolgozása is. És végül arra is ki kell térnünk, miért nem lett az abádszalóki krumpli „tájkörzet" formáló tényező, azaz hogyan szorult vissza a termesztés, hisz ma már alig található ebből a kultúrából néhány négyszögölnyi, hektárnyi a határban. IRODALOM BEKE László: A burgonya termelése és nemesítése. Budapest, 1924. 143. p. DÖMÖTÖR Sándor (szerk.): Abádszalók földje, népe, kultúrája. Szolnok, 1961. SCHEFTSIK György (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok megye múltja és jelene. Szolnok, 1935.. ÚJVÁR Zo ltán (szerk.): Abádszalók, 1996. 397. p. 29 BEKE László: A burgonya termelése és nemesítése. Bp. 1924. 143 p. 122
