Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - VADÁSZ ISTVÁN: Abádszalók burgonyatermesztése
sikeres értékesítés feltétele, hogy már a piac kezdetén a helyszínen legyen az áru. A korabeli menetsebességgel számolva kb. 5-6 órai utazásra volt szükség. Ha vasárnap déli 1 órakor indultak, akkor délután 6-7 órakor voltak Karcagon, ahol a városszéli házaknál „megháltak". Tavasz végén, inkább nyár elején (június) a fő abádszalóki termény a cseresznye volt, de ekkor már újkrumplit is vittek. Egy-egy rakományban 100-150 kg cseresznye és ugyanennyi újkrumpli volt. Nyáron sokkal gazdagabb volt a terményfelvitel Abádszalókról. Ekkor már korai körtét, almát, július végétől egész augusztusban dinnyét, krumplit vittek. A legnagyobb szezonban 25-30 szekér is szállította a dinnyét, a krumplit, egy-egy szekéren 10-15 q termény is volt. Kunmadarasra is hasonló módon szállítottak az abádszalókiak. Ismert az is, hogy az 1930-as évektől felvásárló kereskedők - a helyi visszaemlékezők szerint „kofák" - is jöttek Karcagról, a nagykun városokból, akik egész szekérrel vásárolták fel a gyümölcsöt-zöldséget. Az abádi szőlőknél, az Epresnél várták a kofák a hazatérő gazdákat és már a falu szélén alkudtak a terményre. Az Epresnél lévő mázsáikkál le is mérték és felrakták az ott várakozó szekerekre, amelyek onnan szállították a Nagykunság városaiba az árut. Egy-egy kereskedő 20 25 zsák krumplit is felvásárolt és szállított közvetlenül a helybeli termelőktől25. A felvásárlók ténykedéséről különösen a „kötött gazdálkodás", a II. világháború éveiből, illetve 1948 utáni időszakból vannak írásos adataink. Sőt, 1945 végén az abádszalóki képviselő-testület előtt egy olyan előterjesztés is megfordult, amely a faluból olcsón kikerülő alapanyagok (zöldség-gyümölcs) helybeli feldolgozását célozta. Dömötör Antal főmérnök 1945. december 8-án olyan tervet nyújtott be a helyi döntéshozóknak, amely helyi konzervüzem létesítésére irányult. Eszerint, a helyben termesztett „ gyümölcs és zöldségféléket a jászságiak és a nagykunságiak tisztességes áron ha nem viszik el... ", akkor fel kell dolgozni. Előadásában kifejti, hogy „a romlandó nyers gyümölcsnek és zöldségfélének ezt az átalakítását egy gyümölcs és aszaló gyárral eszközölhetjük ..." és az „itt termelhető nagy mennyiségű zöldséget, babot, krumplit, stb. könnyű szerrel oda tudjuk szállítani.. ,"2 23 Sáfár János, 74 éves (1993-ban), Abádszalók, Kossuth u. 20. (született 1919) és neje, Sáfár Jánosné adatközlése (1993. május). 24 JNSZML Abádszalók, Közigazgatási iratok, 1950-1951, 45/2655 iktatószámú előterjesztés: Dömötör Antal főmérnök terve és előadása Abádszalók múltja, jelene és jövője címmel a képviselő-testület 1945. december 8-i ülésén, ahol a főmérnök a gróf Nemes-féle kisvasút meghosszabbítását és ezzel kapcsolatban az Abádszalóki Kisvasút Szövetkezet alapszabály tervezetét (2650/55/1945 iktatószámon) is előterjesztette. Egy későbbi, Községi Tanács VB jegyzőkönyvi utalásból megtudhatjuk (1951. április 21.), hogy mindez 1951-ben végleg lekerült a napirendről 120
